Izrael vár Ciszjordánia annektálásával, még nem kapott zöld jelzést Trumptól

Azt lehetett hinni, hogy Benjamin Netanjahu nagy nehezen megalakult ötödik kormánya becses dátummá varázsolja július 1-jét az izraeli jobboldal számára – és ezzel egy időben újabb tragikus mérföldkővé a palesztin államiság pártolóinak. A koalíciós megállapodásban az szerepelt ugyanis, hogy ettől a naptól kezdve az izraeli kormányfő megkezdheti az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia közel egyharmadának annektálásához vezető folyamatot, és Netanjahu készült is rá. Elillant azonban a jelesnek vélt nap, és a késedelem akár hetekig is eltarthat.

Úgy tűnik, a halasztás fő oka, hogy Washingtonból nem érkezett zöld jelzés, holott a ciszjordániai zsidó telepek és a Jordán-völgy formális elcsatolása az egyik legfontosabb része a Donald Trump amerikai elnök által januárban bejelentett izraeli–palesztin béketervnek. Az ENSZ, az európai hatalmak, az arab országok és maguk a palesztinok ellenezték a tervet, és komoly diplomáciai nyomást fejtettek ki ellene. A múlt hónapban több száz nemzetközi jogászprofesszor nyílt levelet írt, amelyben leszögezték:

a megszállt területek annektálása a nemzetközi jog durva megsértése lenne, és tovább veszélyeztetné a térség ingatag helyzetét.

Trump az utolsó szöget is beverte az izraeli-palesztin békefolyamat koporsójába

Minden fontos kérdésben Izraelnek enged az új amerikai közel-keleti béketerv. A palesztinok jogait figyelmen kívül hagyták, ami kiszámíthatatlan jövőt ígér nekik.