Úgy tűnik, a több Balaton többe is kerül, mint az Adria
Külföldi turisták híján újra a magyaroké a Balaton, de a fizetőképes kereslet hiánya sem törte le az árakat.
Több Balaton, kevesebb Adria! – adta ki a jelszót Orbán Viktor kormányfő, és ha nem is feltétlenül a politikai meggyőződésük miatt, sokan hallgattak rá, és cserélték az idén a magyar tengerre a dalmát partot. Míg március–áprilisban kongtak az ürességtől a parti sétányok és a vendéglátóhelyek, július–augusztusban már a korábbi nyarakat idézi a hangulat. Péntek délutánonként és szombat délelőttönként ismét csak lépésben lehet araszolni a tó felé, és a part menti utakon is ugyanez a helyzet. Szűnni nem akaró sorok vannak a strandpénztáraknál, a part menti büfékben, a felkapottabb pékségekben, cukrászdákban. A megfizethető szálláshelyek többségére kitehető a „megtelt” tábla, de egy jobb hírű étterembe sem érdemes már foglalás nélkül elindulni.
Pedig nehezen indult a szezon. Előbb a koronavírus-járvány miatt állt meg az élet a Balaton-parton, az újranyitás után pedig az időjárás riasztotta el a pihenésre vágyókat, így a szokásosnál kevesebb turistával kezdődött a balatoni nyár. Az idén nyaralást tervező magyarok többsége úgy döntött, hogy nem külföldön, hanem hazai tájakon tölti a szabadságát, s a legtöbben közülük a Balatont választják. Igaz, sokak számára ez kényszerhelyzet: ők azok, akik a járvány miatt megroppant anyagi helyzetük és a korábban kötelezően kivett szabadságuk miatt csak pár napos vagy csupán hétvégi lazításokban gondolkodhatnak. De szép számmal akadnak olyanok is, akik – számukra megfizethető szállás hiányában – csak „leugranak fürdeni egyet”.