Horn Gábor: A fideszes oktatáspolitika újabb megbocsáthatatlan kártétele
Nemrég a tanároktól azt a jogkörüket vették el, hogy meghatározzák, mit, hogyan és miből tanítsanak az iskolában, most egy széles jogkörrel rendelkező egyenruhást szabadítanak rá a tanintézményekre. Az ellenállás pedig mostanra megszűnt, önműködő a központosítás, írja szerzőnk. Vélemény.
Ilyen a nyolcvanas évek bomladozó diktatúrájában sem volt. Mármint az, ami hetek óta tartja sokkban a szakmát és foglalkoztatja a sajtót: iskolaőrség diktálja ezentúl, hogy mi sok, mi tiszteletlen, mi nem fér bele. „Mivelhogy rend kell a világba, / a rend pedig arravaló, / hogy ne legyen a gyerek hiába / s ne legyen szabad, ami jó.” Végre tökéletes fegyelem lesz iskoláinkban – a repedező falak, a túlhevült számítógépek és a hamuszürke arcú gyerekek között mostantól ott grasszálnak majd a pedantéria kérlelhetetlen őrei.
Innen ez látszik: a rendszer működéséhez elengedhetetlen a nyomulás, a beavatkozás, a mozgástér szűkítése.
A hatalom sosem lesz kész: a szabadság újabb és újabb megnyilvánulásait kell fölfedezni és megrendszabályozni. Örök harcban állunk. Az önhibájukon kívül agresszív, beszélgetésre és figyelemre szoruló gyerekekkel és még idegesebb, semmibe vett és kifárasztott, hisztérikusan és, jóval ritkábban, félelmetesen követelőző, magyarázatot, korrekciót, kivételezést váró szüleikkel.
Ónody Gomperz Tamás: Gyerekek sittre vágva
Az iskolaőrökről szóló törvény megnyitja a lehetőséget azelőtt, hogy gyerekek ellen büntetőeljárás induljon. Egyes filmekre még nem engednék be őket, de dutyiba már mehetnek.
Ahonnét Orbán és a nála jelentősen autentikusabb szakember, Vecsei Miklós nézik, a szülő másmilyennek látszik. Legalábbis utóbbi HVG-nek adott nyilatkozatából ez derül ki. Vecsei miniszteri biztos szerint bizonyos településeken nagy szükség van iskolaőrökre, és a veszély legtöbb esetben iskolán kívülről érkezik: a gyerek rossz jegyéért elégtételt venni akaró szülő vagy a rosszul kommunikáló rokon jelent igazi gondot.