Nálunk nem ajánlott kismamáknak a koronavírus elleni oltás, de van, ahol megkaphatják
Melyik a kockázatosabb: terhesen elkapni a koronavírust, vagy beadatni az ellene kifejlesztett oltóanyagot? Világszerte gyermeket tervező nők százezrei szembesülnek a fenti dilemmával, a válaszként alkalmazott gyakorlat azonban egyelőre országonként különbözik. Szakértői vélemények szerint az mRNS oltások elméletben nem veszélyesek a várandósokra, de klinikai kísérletek hiányában ezt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni. Magyarországon ezért nem ajánlják az oltást terheseknek, az Egyesült Államokban viszont az érintettekre bízzák a döntést. Kivételek azonban nálunk is akadnak.
„Várandósoknak, és azoknak, akik gyermeket terveznek a következő 2-3 hónapban, nem ajánlják” – így foglalta össze a koronavírus elleni vakcina egyik fontos részletkérdését december 23-án Müller Cecília, mielőtt a Pfizer–BioNTech oltóanyagának első szállítmánya megérkezett Magyarországra.
Fontos, hogy az országos tiszti főorvos nem a magyar hatóságok egyedi véleményét tolmácsolta, a Comirnaty névre keresztelt oltóanyag alkalmazási előírását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) készítette. A 34 oldalas dokumentum (amelyet magyarul erre a linkre kattintva lehet elolvasni) szó szerint úgy fogalmaz:
a Pfizer–BioNTech vakcinája terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre.
Hangsúlyozzák viszont, hogy állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat. Ez alapján az EMA szakértői arra jutottak, hogy
a Comirnaty alkalmazása terhesség alatt csak akkor fontolható meg, ha a lehetséges előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat az anya és a magzat szempontjából”.
Összefoglalva mindez nem a teljes elutasítást jelenti, viszont óvatosságra int, mert
a vakcina klinikai kísérleteiben nem vizsgálták, milyen hatása van az oltóanyagnak a várandósokra, így a lehetséges kockázatokat sem ismerik.
Ez nem örökké lesz így, az oltóanyaggyártók jelenleg is utánkövetik az eseteket, és a későbbiekben külön vizsgálják majd az oltás és a várandósság kapcsolatát, eredményeiket tudományos lapokban fogják publikálni.
Ezzel egyidőben az alkalmazási előírás arra is utal, hogy ritka esetekben, például krónikus alapbetegségeknél a Covid–19 veszélyesebb szövődményekkel járhat az édesanya és a magzat számára, mint maga az oltás, ezt így egyénileg kell mérlegelni.
Fontos, hogy a fenti információk csak a Moderna és a Pfizer–BioNTech oltóanyagaira vonatkoznak, hiszen Magyarországon eddig csak ezeket engedélyezték. Nem tudni viszont még semmit a kínai oltóanyagról, amiből 1,7 millió adagot akar beszerezni a kormány: az egyetlen elérhető információ róla, hogy Kínában 18–59 év közöttieket oltanak vele, és elölt vírusra épül, de hogy terheseknek vagy gyermeket tervezőknek bármilyen formában ajánlják-e, az egyelőre rejtély.
Életbe vágó dilemma
Magyarországon a Comirnaty oltás (ez tehát a Pfizer–BioNTech vakcina hivatalos neve) előtt mindenkinek kötelezően ki kell tölteni egy hozzájárulási nyilatkozatot, melyben kizáró okként szerepel, ha valaki várandós, a következő 3 hónapban gyermeket tervez vagy szoptat. A nyilatkozat önbevalláson alapul, terhességi tesztet az oltás előtt nem végeznek, így természetesen még az egészségügyi dolgozók között is előfordulhat, hogy valaki úgy kapja meg az oltást, hogy nem tud várandósságáról. Sőt, akár még az is, hogy nem tünteti fel a nyilatkozatnál, ami mindenképpen szabályellenes.
A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is hangsúlyozta, hogy Magyarországon az oltást várandósoknak nem ajánlják, a minisztérium pedig azt is kéri, hogy az érintettek a gyermek tervezésével is várjanak a második oltás után legalább két hónapot. Más a helyzet a szoptatós kismamákkal, akiket ugyan a fenti hozzájárulási nyilatkozat szerint elvileg kizárnak az oltásból, de az Emmi lapunkkal azt közölte, hogy a szoptatós kismamákra vonatkozó magyarországi szabályozás szerint akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást, a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.
„Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az oltóorvosok minden személynél egyedileg döntenek az olthatóságról” – teszik hozzá.
A magyar gyakorlat alapján egyelőre nem világos, ki az, aki mérlegelni tudná egy súlyos kockázati csoportba tartozó várandós vagy szoptatós édesanya beoltását. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a koronavírus elleni oltóanyag esetében egy orvosnak lényegesen kisebb a szabadsága annál, mint amikor ő ír fel saját betegének gyógyszert. Ezért nem is várható el, hogy egyedül az oltást beadó orvos döntse el, vállalja-e az ezzel járó kockázatot.
A szigorú magyar szabályozás sok olyan nőt állít komoly dilemma elé, akik idén terveznék a gyermekvállalást. Nagy többségük 40 év alatti, ezért számukra az is problémát jelent, hogy egyelőre fogalmuk sincs, mikor kerülnek sorra az oltási tervben.
„Sajnos lombikprogramban kell részt vennem, amire eleve több hónap a várakozási idő, április végére kaptam időpontot. Aggaszt viszont, hogy mit csináljak, ha addig nem kapom meg a koronavírus elleni oltást. Ha nem adatom be magamnak, azt kockáztatom, hogy elkapom a betegséget, amit mindenképpen szeretnék elkerülni. Másodlagos ugyan, de nem mellékes, hogy ha bevezetik a vakcinaútlevelet, az oltás elutasításával valószínűleg abból is kizárom magam, hogy bárhova elutazzak, elmenjek egy koncertre, vagy beüljek egy étterembe. És akkor még az sem biztos, hogy sikerül a lombik” – sorolta a nehézségeket a hvg.hu-nak Krisztina, aki biztos, ami biztos, regisztrált a kormány honlapján.
Nem lesz könnyebb a dolga akkor sem, ha úgy dönt, hogy beadatja magának az oltóanyagot.
„Ha kivárom a soromat, akkor a jelenlegi számításaim szerint a legjobb esetben is csak idén év végén kezdhetem meg a lombikkezelést. Ezzel viszont azt is kockáztatom, hogy kicsúszok az időből” – mondta.
Vállalták a kockázatot
Magyarországon jelenleg a Pfizer–BioNtech és a Moderna vakcináival oltanak, mindkettő a legmodernebb technológiát képviselő, harmadik generációs mRNS alapú oltás, melyek nem tartalmaznak elölt vírust. Ez azért fontos információ, mert az mRNS vakcinával semmilyen módon nem kerül be a koronavírus a szervezetbe, nem változtatja meg senki DNS-ét, mert a hírvivő RNS nem hatol be a sejtmagba, és nagyon gyorsan lebomlik a szervezetben.
A fenti oltóanyagokat már milliós nagyságrendben alkalmazó Egyesült Államok szabályzata kevésbé szigorú, mint a magyar. Az Egyesült Államok szülészeti és nőgyógyászati kollégiuma ajánlásában például azt írja, hogy a Moderna és a Pfizer oltóanyagait nem kellene megtagadni azoktól a terhes nőktől, akik prioritási besorolásuk szerint jogosultak rá.
„Bár a Covid–19 vakcinák terhességben történő alkalmazására vonatkozó biztonsági adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, nincsenek adatok arra vonatkozóan sem, hogy ellenjavalltak lennének” – áll hivatalos állásfoglalásukban.
Az amerikai szakmai kollégium ezért azt javasolja, hogy kezelőorvosukkal egyeztetve a várandósok szabadon dönthessenek arról, be akarják-e maguknak adatni a vakcinát.
Ehhez természetesen minden információt meg kell nekik adni, beleértve az oltás előnyeit és lehetséges kockázatait is.
Hasonlóan fogalmaz az amerikai betegségmegelőzési és járványvédelmi hivatal (Centers for Disease Control and Prevention) is, mely arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi megfigyelések szerint bár sok terhes nőnél tünetmentesen zajlik a fertőzés, azoknál a várandósoknál, akiknél tüneteket okoz, nagyon gyakran súlyosabb a kórlefolyás, mint az ugyanannyi idős, nem terhes nők esetében. A koronavírus-fertőzött várandósok esetében a koraszülések is gyakoribbak. Azt azonban összefoglalójukban ők is kiemelik, jelenleg nincs elég információ arról, milyen hatása van az oltóanyagnak a várandós nőkre.
Itt is fontos megjegyezni, hogy a fenti ajánlások kifejezetten a Moderna és a Pfizer oltóanyagaira vonatkoznak.
Valamivel óvatosabb a brit kormány, amely a fenti ok miatt nem tiltja, de nem is ajánlja az oltásokat terhes nőknek. Tájékoztatójukban azt írják, néhány várandós számára kifejezetten fontos, hogy be legyenek oltva: ilyen például, ha nagyon magas az esélye, hogy megfertőződjenek (ebbe a csoportba tartozhatnak az egészségügyi dolgozók és a szociális munkások), vagy olyan alapbetegségük van, ami miatt súlyos állapotba kerülhetnek a koronavírustól.
„Ilyen helyzetben beszéljen orvosával vagy kezelésében résztvevő nővérrel, és ha úgy érzi, dönthet úgy, hogy megkapja az oltóanyagot” – áll a tájékoztatóban.
A britek ugyanakkor engedélyezik az oltást a szoptató nőknek és nem tartják ellenjavaltnak azt sem, hogy oltás után valaki teherbe essen.
A Jerusalem Post értesülései szerint megkaphatják a Pfizer/BioNTech oltóanyagát megkaphatják a várandósok Izraelben is, ott őket is a kockázati csoportok közé sorolták.
Fő az óvatosság
A magyarországi szabályzat ugyan elég egyértelmű, de több olyan nőgyógyásszal is beszéltünk, aki a nemzetközi ajánlásokat követné. Név nélkül azt is megerősítették, hogy a leendő édesanyák életkoruk miatt általában kevésbé veszélyeztetettek, de terheseknél a Covid-19 jelenthet kiemelt kockázatot nemcsak rájuk, hanem a magzatra nézve is. Ez utóbbira példa, hogy a várandósság első hónapjában a magas láz fejlődési rendellenességet okozhat a magzatnál. Hasonlóról beszélt korábban Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa is.
Információink szerint Magyarországon volt olyan kismama, aki a vírus szövődményei miatt hunyt el, és olyan is, akinek megmentéséért sokáig küzdöttek az orvosok.
Egyéni mérlegelés alapján támogatná a kismamák és a gyermeket tervezők beoltását Falus Ferenc országos tiszti főorvos is, kiemelve ugyanakkor a már említett vizsgálatok hiányát. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója a KOVIDők koronavírussal kapcsolatos tényfeltáró kutatói oldal tájékoztató videójában pedig arról beszélt, hogy a jelenlegi hivatalos szakmai álláspont országonként azért is lehet eltérő, mert a szakmai szervezetek álláspontja kölcsönös viszonyban van az adott országbeli járványhelyzet súlyosságával.
„Minél inkább érzi a társadalom és szakma a járvány súlyát saját magán, annál inkább próbálják a lehető legszélesebb körre kiterjeszteni az oltást a mielőbbi védettség kialakítása érdekében” – tette hozzá.
Zádori szerint a kérdéskör még további vizsgálatokat igényel, de úgy tűnik, hogy a komoly, mértékadó szakmai fórumok egyelőre amellett foglalnak állást, hogy az oltási terv akkor is folytatható, ha közben bekövetkezik a terhesség.
„A jelenlegi tudásunk szerint az oltás nem tűnik kockázatosnak a terhességre nézve. Ettől függetlenül, ha mód van rá, az az ideális, ha követjük a gyártó javaslatát, tehát ha a védőoltás felvétele után várunk két hónapot a teherbeeséssel” – mondta.