Ránki Fülöp: Többnyire nem korszakok, hanem egyes zeneszerzők egyes művei érdekelnek
Lisztet érzi magához a legközelebbi zeneszerzőnek, Beethovennel és Bachhal még az ismerkedés fázisában van a szülei nyomdokaiba lépő Ránki Fülöp zongoraművész.
Rácz Judit: A szülei – Klukon Edit és Ránki Dezső – zongoraművészek. Azt lehet mondani, hogy „ilyen házból” egyszerű jó zongoristává válni. Könnyű volt?
Ránki Fülöp: Az biztosan segített, hogy a születésemtől kezdve zene vett körül. Láttam-hallottam, hogy a szüleim hogyan dolgoznak, hogyan készülnek a koncertekre, hogyan hallgatnak zenét, hogyan viszonyulnak más zenészek felvételeihez, mik az esztétikai alapelveik – minderre ajándékként és igazodási pontként tekintek.
Ránki Dezső 2014-ben:
R. J. : A bátyját nem fertőzte meg a zene, a zongora?
R. F. : Soma is zongorázott, de – noha zenét azóta is szívesen hallgat – gyakorolni nem szeretett, és abbahagyta. Mindig nagyszerűen rajzolt, építészmérnök lett.
R. J. : Ön szeretett gyakorolni?