Kincses Gyula: Elemezni kell, miért haltak meg nálunk ilyen sokan a járvány idején

„Minden szempontból nagyon fáradt, rossz mentális és érzelmi állapotban vannak az orvosok, az egészségügyben dolgozók” – kezdte a Telexnek adott interjút Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak az orvosaink, hiszen bár idén egy nagyon komoly alapbéremelést kaptak, ezt érzelmileg több minden felülírta.

Olyan katasztrófahelyzetben, olyan terhelés alatt kellett dolgozniuk, amely a kollégák életében még soha nem fordult elő, elvégre nem éltek a spanyolnátha-járvány idején, és a háborúról is kevés embernek van tapasztalata”

– mondta Kincses.

A kamarai elnök szerint a védőoltások megjelenéséig az egészségügyi dolgozók közvetlen életveszélyben dolgoztak, és ehhez jött a bizonytalanság az átirányítások és kirendelések miatt. Sokukat pedig a jogállási törvény és a járvány elleni védekezés „militáns hangulata” is zavarta.

Az interjúban szóba került a várólisták ügye, melyről Kincses azt mondta: ez nem fog menni többletpénz nélkül, és a jelenlegi finanszírozási mód erre eleve alkalmatlan. „A járvány alatt a kórházak nem tudtak úgy működni, mint normál időben, ezért egy átlagfinanszírozást kaptak, ami arra az időszakra teljesen rendben volt. Most viszont már nincs járvány, és ha továbbra is így marad a finanszírozás, akkor hiába akar több műtétet végezni a kórház, nem kap ezzel arányos bevételt” – magyarázta.

Kincses ezután rátért a hálapénzre, ami szerinte régen az egyetlen pénzügyi motivációt jelentette, annak ellenére is, hogy a jelenség ellen a kamara is változatlanul küzd. „De az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe. Megérte többet operálni, bemenni éjszaka levezetni még egy szülést.

Kincses Gyula

Fazekas István

Ha ezt a személyes motivációt nem hozzuk vissza valamilyen más, legális formában, akkor délután fél háromkor az orvos már nem fogja az mondani a műtősnőnek, hogy „Katika, csináljuk meg még a következő műtétet is, legfeljebb kicsit tovább maradunk”. Tehát az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása”.

A Kincses Gyula vezette kamara ezért javasolja, hogy a várólisták ledolgozásához többletpénzt kell adni a kórházaknak, és ezt a többlettforrást a dolgozók ösztönzésére kell használni. „És rendeletben kell kimondani, hogy ez a pénz csak erre használható, mert különben a kórházak az újratermelődő adóság csökkentésre fogják használni”.

Kincses szerint többletmunkára most is szükség van, de rendezett szakmai és pénzügyi körülmények között. „Idén jelentősen megemelték az orvosok alapbérét, viszont azt mondták: ennek 70 százalékban határozzák meg a túlmunka óradíját. Az orvosok számára érzelmileg, pszichésen is elfogadhatatlan, hogy a délutáni, éjszakai többletmunkáért, túlmunkáért kevesebb óradíjat kapjanak, mint a nappali munkáért. Olyan a világon nincs, hogy a túlóráért kevesebbet fizessenek, mint a normál munkaóráért” – mondta, azt is hangsúlyozva, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, a munkát értékén megfizető ügyeleti díjrendszert szeretnének.

Kincses szerint az is egy fontos szempont, hogy a feladat súlya, és ne az orvos életkora szabja meg az ügyeleti díj mértékét, „de természetesen emellett el kell ismerni pénzben is az idősebb, tapasztalt orvosok szaktudását is.

Kincses Gyula szerint a Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.

Az interjúban szóba került az a nemrég nyilvánosságra került dokumentum is, amely szerint komoly átalakításokra készül a kórházaknál a kormány. Kincses erre azt mondta: a választások előtt mindig szómágia folyik, hozzászoktak ahhoz, hogy a reform szót tilos használni, de ettől a tartalmáról sokat kell beszélniük. Mint mondta, ami a nyilvánosságra került anyagban olvasható, annak nagy részével egyetértenek. „Egyetértünk azzal, hogy meg kell osztani a feladatokat a városi-, a megyei- és a fővárosi centrumkórházak között. A kivétel a gumicsont, hogy a kisebb kórházakban csak hétköznap és nappal lehessen szülni”.