A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon
7 perc
2021.07.12. 16:35
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport főtulajdonosa, az AviAlliance megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett a részvényeseknek.
A cégnek jogi okokból és a többi részvényesre tekintettel muszáj értékelni az ajánlatokat. Azonban hangsúlyozták, hogy az ajánlattételt nem ők kezdeményezték, és megismételték, amit hónapok óta (mióta a kormány bejelentette igényét a reptérre) mondanak: az AviAlliance elkötelezett, hosszú távú befektetőként van jelen a Budapest Airportban. Bár a ferihegyi repteret is erősen érintette a járvány, a tulajdonosok folytatták a fejlesztéseket, mert hisznek a gyors talpra állásában és növekedési potenciáljában.
2,5-3,5 milliárd euró lehet a piac érték
A kormányközeli Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a tulajdonosok mégiscsak készek lennének eladni a részesedésüket, ám a kormány által tett ajánlatot kevesellték, a kínált összeget a piaci ár alattinak tartják.
Ugyanakkor az AviAlliance hvg.hu-nak adott válaszából továbbra is azt lehet kiolvasni, hogy nem kívánják eladni a részesedésüket. A kérdés leginkább az, hogy a kormány mennyire akarja a repteret: mennyit hajlandó fizetni, esetleg kész-e erővel elvenni? Illetve mekkora részesedést szeretne szerezni a Budapest Airportban: megelégszik-e kisebbségi tulajdonnal, többségit akar vagy teljes állami tulajdont? Az első opció kizárható, kisebbségi tulajdonosként az államnak a mostaninál több rálátása és ráhatása lenne a működésre, de nem lenne meghatározó. Egy többségi tulajdonrész birtokában már az állam nevezhetné ki a menedzsmentet.
Az AviAlliance nem árulta el, mennyit ajánlott a kormány, számot a Magyar Nemzet és az ajánlatról először beszámoló Bloomberg sem közölt. A Bloomberg más reptéreladások alapján azt írta, a Budapest Airport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) húszszorosa lehet a piaci ár, ami a nettó hitelállománytól letisztítva bő 4 milliárd eurót jelentene. Ennél jóval kevesebbre taksálta a hvg.hu-nak a céget Bukta Gábor, a Concorde elemzője. Szerinte összevethető tőzsdén lévő nyugat-európai repterek értékeltsége alapján inkább 10-15-szörös előre tekintő EBITDA-szorzó realis, így egy 2,5-3,5 milliárd eurós piaci érték közelebb áll a valósághoz. Ennyi pénzért a tulajdonosok már készek lehetnek megválni a részesedésüktől, vagy arányosan kevesebbért legalábbis egy többségi tulajdonrészt jelentő csomagtól.
4 milliárd eurót kifizetni a magyar állam részéről irreálisan ésszerűtlen lenne, de még 2,5-3,5 milliárd euró értéken se lehetne feltétlenül azt mondani, hogy az állam jó üzletet csinált.
Bukta Gábor kizártnak tartja, hogy a tulajdonosok piaci értéke alatt eladják a repteret. A járvány ugyan megtörte az utasszám növekedését, de az várhatóan helyre fog állni, az elmúlt években pedig komoly fejlesztések valósultak meg. A 75 éves reptérüzemeltetési koncesszióból pedig van még bőven. A szakember szerint az is biztos, hogy a ferihegyi reptérben bőven vannak még jelenleg kiaknázatlan lehetőségek, például a vasúti kapcsolat megteremtésével, logisztikai fejlesztésekkel.
A kormány a legkeményebb végrehajtóját küldte
Palkovics László, aki kormánybiztosként felel a reptér visszaszerzéséért már június elején elárulta, hogy a kormány „méltányos” vételi ajánlatot készül tenni a tulajdonosoknak. Amit ez után mondott, az már alig leplezett fenyegetés volt: „Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a magyar állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.” Azt nem fejtette ki, milyen „visszaállítási módok” forognak a fejében.
A jelek szerint az AviAlliance-nél is tudják, hogy a kormány kész keményebb eszközökhöz nyúlni. Az ajánlattételre vonatkozó tájékoztatásukat azzal zárták:
Mélységesen reméljük, lehetőséget kapunk rá, hogy befektetői maradjunk ennek a reptérnek.
Elvileg az AviAlliance-nek nem reménykednie kellene, hiszen birtokon belül van, a Budapest Airport magáncég, és mint ilyet, nem lehet csak úgy elvenni a tulajdonosaitól. És amíg a Budapest Airport teljesíti a reptérüzemeltetési koncessziós szerződésben foglaltakat, a magyar állam itt sem találhat fogást. Persze próbálkozhat, és próbálkozik is, rendszeres kifogás, hogy a szolgáltatás színvonala és az elvégzett fejlesztések nem megfelelőek.
A tulajdonosoknak azért nyilván feltűnt, hogy az a Palkovics László beszél „visszaállítási módokról”, aki oroszlánrészt vállalt a CEU elüldözésében, átverte a Magyar Tudományos Akadémián a kutatóintézeteinek elvételét, végigharcolta az egyetemek alapítványokba való kiszervezését, most pedig a kínai Fudan egyetem Diákvárosban való elhelyezéséért bokszol a fővárossal és a kerülettel. Vagyis arról a Palkovics Lászlóról van szó, aki mára egyértelműen a kormány végrehajtóembere, akit akkor küldenek, ha meg kell oldani egy kényes helyzetet – akár szép szavakkal, akár erővel.
És hiába vannak a tulajdonosok birtokon belül, tudják, hogy szabályozóként és jogszabályalkotóként a kormány minimum megkeserítheti az életüket. Hiszen volt már ilyen, 2020 tavaszán a magyar kormány megakadályozta, hogy a repülőtér üzemeltetője kölcsönt vegyen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a pénzügyi helyzetének stabilizálására. Nyilván van az a pont, ahol a tulajdonosok feladják, és inkább elmennek – ahogy tette a CEU, amely Bécsbe költözött.
Végső soron pedig a kormány akár erőszakkal visszaállamosíthatja a repteret. Hogy egy ilyen húzás mennyire lenne jogszerű, az minimum kérdéses, arról nem beszélve, hogy milyen üzenetet küldene a Magyarországon működő (megbecsült és minden eszközzel édesgetett) külföldi nagyvállalatoknak, befektetőknek. Azonban pár évnyi nemzetközi fórumokon lefolytatott jogi eljárások után az eredmény nagy valószínűséggel annyi lenne, hogy a reptér az államé, a tulajdonosok pedig kártalanítást kapnak. Ennyi erővel pedig akár el is adhatják.
A kerületi polgármester aggódik
„Elrémít a helyzet” – reagál a 18. kerületi polgármester a Budapest Airport esetleges eladására. Szaniszló Sándor a hvg.hu-nak azt mondja, csak ebben a városrészben 2600 család megélhetése függ a Budapest Airporttól, emellett csaknem 2,8 milliárd forint építmény- és telekadót, illetve társasági adót fizet a cég a 18. kerületi önkormányzatnak. Ha pedig a repülőtér által érintett négy kerületet nézzük, ez az összeg közelíti a 7 milliárd forintot.
A kormányzati elvonásokra tekintettel, ha ettől a pénztől is elesne a kerület, az önkormányzat azonnal csődöt jelenthet
– hangsúlyozza a polgármester, hozzátéve, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat a kormány adminisztratív eszközökkel bármikor rendezhette volna, „ha lett volna rá szándék”. Szaniszló Sándor elmondása szerint a legtöbb probléma abból adódott, hogy a légitársaságok nem tartották be az éjszakai repülési tilalmat, amiért akár több millió forintos bírságot is kiszabhattak volna rájuk, de „a kormány nem tett semmit”. Mindez azért is fontos, mert hétfő reggel a Magyar Nemzet arról írt, hogy azért is gondolkodhat a tulajdonos a reptér eladásában, mert „belátták”, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani.
A polgármester elmondta azt is, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi alapból eddig mindössze 400-500 házat hangszigeteltek, azt is néhány éve. „Ennél többet kellene” – állítja Szaniszló, aki úgy becsüli, hogy több milliárd forintot tartogatnak az alapban, pontos összeget azonban nem tud mondani. A pénzből az érintett házak nyílászáróit, tetőit kellene megerősíteni. A polgármester a zajhatárok kijelölésével sem ért egyet, „szűkebb, mint kellene”. Ezen szintén a kormány tudna változtatni, mert a kabinet előírása szerint határozza meg a zajhatárt a környezetvédelmi hatóság.
A DK-s polgármester azt mondja, miután a kormány hagyta csődbe menni a Malévot, garanciát vár arra, hogy a reptér esetleges eladásakor nem veszíti el több ezer kerületi lakos a munkáját, és a Budapest Airport nem kerül pénzbe az adófizetőknek.
A kisebbségi részesedést a Fidesz adta el
A kormány arra hivatkozva akarja a repteret, hogy az államnak stratégiai és üzleti szempontból szüksége van rá, különösen most a koronavírus járványt követő gazdasági újraindításban, amelyben a turizmusnak központi szerepe lesz – erről Palkovics a kormánypárti Figyelőnek beszélt. A reptéren is múlik majd, hogy a turizmus hogyan alakul, hiszen ez az első kép, amit az ide utazók az országról kapnak.
Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a reptér kicsi és túlzsúfolt, illetve a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra.
„Ezenkívül az elmúlt évek során azt is tapasztalhattuk, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat és kísérleteket. A repülőtérre csupán egy befektetésként tekintenek, így számukra nem prioritás annak fejlesztése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében” – mondta Pakovics.
A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért.
A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig.
Túry Gergely
A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének. Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”.
A Hochtief-csoport aztán 2013-ban (a teljes reptér-portfoliójával együtt) eladta a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd. és a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec nyugdíjalap.