Metz Rudolf vezetéskutató: Ki lenne a legideálisabb ellenzéki jelölt, Orbán Viktor legesélyesebb kihívója?
7 perc
2021.10.07. 11:00
A legfontosabb kritériumok az elfogadhatóság, a megválaszthatóság és a kompetencia. Ha ezek szerint vizsgáljuk az előválasztási küzdelem második fordulójába kerülő három jelöltet, megállapíthatjuk, hogy eltérő stratégiájuk és vezetői karakterük nyomán különböző arénában tudnak dominálni. Vélemény.
Hatalmi ambíciók ütközése. Nagyjából ennyi maradt tanulságként számunkra az előválasztás első fordulója után. Sokaknak ez egyáltalán nem meglepő: a politika fő mozgatórugója – legalábbis, ami a politikusokat és pártjaikat illeti – épp ez: a hatalom megszerzése és megtartása. Ezzel azonban elfedünk egy fontosabb motivációt: vezetőknek meg kell győzniük leendő szavazóikat alkalmasságukról és szándékaik helyességéről. Ez minden esetben megelőzi a hatalom megszerzését a demokratikus politikában.
Ahogy arra korábban sokan – többek között én is – felhívtuk a figyelmet:
az ellenzéki előválasztás egyik legfontosabb kérdése, hogy ki és hogyan képes versenyképes vezetést felmutatni.
A probléma korántsem új. Túl azon, hogy az előválasztás intézménye számos helyen gyökeret vert Európában, mint például Olaszországban és Franciaországban, elindult egy átfogó belső demokratizálódási hullám a Nyugat-Európai pártok körében.
Csizmadia Ervin: Vezetik-e ma az ellenzéket?
Az egész magyar pártrendszernek jót tenne, ha az ellenzék pártjai külön-külön és együtt is vezetve lennének, és az Orbán Viktor által képviselt vezetésfelfogás mellett megjelenne egy másmilyen is, írja szerzőnk. Vélemény.
Egyre több párt vonja be a tagságát és támogatói körét a jelöltválasztásba vagy a pártelnökválasztásba. A cél egyértelmű: létrehozni egy olyan vezetési dinamikát, amely erősíti a pártvezetés és jelöltek elfogadottságát, valamint a bizalmat. Ezzel a pártok képesek felfrissíteni a szervezetüket, mozgásban tartani a szavazó táborukat, és növelni a választási esélyeiket.