1 perc
2021.11.04. 03:05
Határkerítés érdekel?
Cikkünk a témában:
Orbán úgy kér megint pénzt Brüsszeltől határvédelemre, hogy már kaptunk 45 milliárdot
A magyar miniszterelnök levélben üzent Ursula von der Leyennek.
Több mint két évet töltött Budapesten, ezalatt nemcsak a lombkoronasétányt és a felcsúti stadiont látogatta meg és influenszereket látott vendégül, de három súlyos szankciót is bejelentett. David Pressman amerikai nagykövet hétfőn elhagyta állomáshelyét, vele a legharciasabb amerikai nagykövet távozott Magyarországról. Emlékeznek még, amikor alufóliasisakos mémmel üzent Orbán Viktornak, családjával fotózkodott Novák Katalin hivatala előtt, vagy berendelte Szijjártó Péter a külügyminisztériumba? Mi igen.
Az EU-nak nagyobb ellenálló képességet kell tanúsítania, hogy feltartóztassa a tengerentúlról érkező Trump egocentrikus nyomulását. Gusztustalan, hogy a német választási hadjáratban milyen szinten játszanak a polgárok félelmeivel. A demokratikus változást követelő szerb ifjúság a reményt jelenti egész Európa számára, és a mozgalom egyre erősebb. Témák a nemzetközi sajtóból.
A magyar informatika és mobiltelefónia hőskorának emblematikus menedzsere szerint a helyzet rossz, némi reményt ad, hogy a következő generáció ösztönösen felszívja a tudást.
A háborús veszélyre való felkészülést a legnagyobb titokban szervezi az Orbán-kormány, hiszen a propaganda szerint mindjárt beköszönt a béke. Ezzel azonban az ország ellenálló képességét veszélyezteti. Külföldi példák mutatják, hogy a polgárok felkészítése annyira fontos, mint az államé.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.