Örményország belpolitikai válsággal fizet az elvesztett karabahi háborúért

Újra napi rendszerességgel tüntet az ellenzék Jerevánban. Ám most nem a 2018-as békés forradalom révén hatalomra került miniszterelnök, Nikol Pasinjan hívei foglalták el az utcát, hanem az újságíróból lett politikus ellenfelei, akik szerint Pasinjan felelős az Azerbajdzsánnal vívott tavaly őszi 44 napos háborúban elszenvedett súlyos vereségért. Annak ellenére gondolják így, hogy az utóbbi évtizedben hatalmon volt örmény vezetők – akik jó része éppen Karabahból származott – elmulasztották a hadsereg korszerűsítését. És abban bíztak, hogy a nagy szövetséges, Oroszország nem engedi meg Bakunak az 1990-es évek első felében vívott első karabahi háborúban elvesztett területeinek erőszakos visszaszerzését. Moszkva segítségére már csak azért is szükség lett volna, mert a jóval gazdagabb és nagyobb népességű Azerbajdzsán sokkal többet fordított a hadseregre. Voltak olyan évek, amikor az azeri katonai költségvetés nagyobb volt, mint az örmény GDP.

Az örmény miniszterelnök lemondását követelik az elvesztett karabahi területek miatt

Ellenzéki tüntetők vettek körül örmény kormányépületeket a kormányfő lemondását követelve

Tavaly decemberben, amikor az ellenzékiek szövetségbe tömörültek, és azt a Vazgen Manukjant választották meg vezetőjüknek, aki az első, győztes összecsapás idején védelmi miniszterként szolgált, még úgy tűnt, Pasinjan napjai meg vannak számlálva. Ultimátumban követelték a miniszterelnök távozását, és több jel utalt arra, hogy a hadsereg vezetése is a kormány ellen fordult. Ám mostanra kiderült, az ellenzék nem tudta megszólítani a hárommillió ember lakta volt szovjet tagköztársaság polgárainak többségét. Ennek jele, hogy míg

2018-ban Pasinjan mellett 250 ezren tüntettek, most a legnagyobb demonstráción is csak húszezren jelentek meg.