Marabu Féknyúz: Naptárat kér?

Miután a sajtó eltökélten igyekszik feltárni, hogyan vesztették el százmilliárd forintok a közpénzjellegüket, és ehhez most már az Állami Számvevőszék is szolgál adalékokkal, mintha veszendőbe menne a politikai felelősség. Ezt a feltáró munkát talán segítik a következő kérdések.

Néhány autótól akár többezres flottákig is kiszolgálják a vállalatokat az üzemanyagkártyát kínáló cégek. Tankoláson kívül ezek a kártyák útdíjfizetéstől a kamionmosásig sok mindenre alkalmasak.

A kormányhoz közel álló ismert filmművészek egyike váltotta az eddigi tulajdonost abban a projektcégben, amely a tatárjárásról szóló filmet, az 1242 – A Nyugat kapujában című produkciót gyártja.

Már a köztársasági elnök is úgy-ahogy elítélte azt az erőszakot, ami az utóbbi hetekben a Tisza Párt önkénteseit érte. Körbekérdeztünk, hogyan élik meg az aktivisták az első nagyobb kampányeseményüket. Mindeközben Magyar Péter pártelnök is kap fenyegetéseket, és bár vannak testőrök az eseményein, felmerül, hogy nem szorul-e állami személyvédelemre.

Katonákkal őrzött faluk, munkahelyükön ragadt tömegek, borzalmas „kézmosodák” jellemezték a hatvanas évek nagy járványát, amely anyagilag is hatalmas veszteség volt az ágazatnak. És persze már akkor is az volt a nagy kérdés: nyitva lehet-e a kocsma?

„Don’t give money to the communists!”, vagyis Ne adj pénzt a kommunistáknak – ezzel transzparenssel fogadta a Fidesz idősebb George Bush amerikai elnököt 1989-ben, amikor történelmi látogatásra Budapestre érkezett. Szerzőnk ezt felidézve értékeli a Kollár Kinga tiszás EP-képviselő szavait követő politikai vihart.