Sikerül-e megoldani, hogy a válogatottak szurkolói ezúttal nem egy országon, hanem egy kontinensen belül mozognak, miközben javában zajlik az oltási kampány, és különbözőek a biztonsági intézkedések? Az indiai vírusmutáns terjedése Nagy-Britanniában vajon megnehezíti-e az elődöntők és a döntő megtartását egy hónap múlva a londoni Wembley Stadionban? Vajon a 2018-as világbajnokság után most az Európa-bajnokságon (Eb) is bemutatkozó videóbíró alkalmazásával sikerül-e minden esetben megakadályozni az olyan szarvashibákat, mint amikor a magyar Kassai Viktor 2012-ben nem adta meg a házigazda ukránok gólját az angolok ellen? És a vonalazgatással kiszúrják-e azt is, hogy az a támadás tulajdonképpen lesről indult?
A magyar szurkolók már kedden bemutatták, mire számíthat az a vendég, aki a rasszizmus ellen tüntetve térdel le a meccsek előtt. De nagyon valószínű, hogy az egész tornát át fogja járni az ehhez kapcsolódó identitásharc.
Ezek a kérdések foglalkoztathatják Aleksander Ceferint, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét, amikor pénteken, a római Olimpiai Stadionban a Törökország–Olaszország-mérkőzéssel kezdetét veszi a 16. labdarúgó-Európa-bajnokság. Ez az első, és könnyen lehet, hogy az utolsó alkalom is, hogy 11 ország egy-egy városában rendezik meg a meccseket.
2024-ben Németország már egyedül lesz házigazda,
és egyben az az év hozhat jelentős változásokat is az európai labdarúgásban.
Egy hónapig a labdarúgásról szól Európa: egy év csúszással a járvány miatt, valamelyest módosult körülmények között, de itt a 2020-as foci-Eb. Ráadásul annyira itt van, hogy négy meccset Budapesten játszanak, a torna 24 csapata között pedig ott van a magyar válogatott is. Kövesse az Eb minden pillanatát, hírét a hvg.hu cikksorozatával.