Nem tetszett Kádárnak, hogy Lukács György lerákosizta, de végül megfontolta a bírálatot
8 perc
2021.06.13. 14:00
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
„Meg kell mondanom neked, méghozzá komoly nyomatékkal, hogy véleményem szerint
itt az államhatalom részéről súlyos politikai hiba és kifejezett törvénytelenség történt.
Mindenekelőtt azért, mert a rendőri felügyeletet megindokló szövegekből világosan kitűnik, hogy az említetteket nézeteik képviselete miatt helyezték rendőri felügyelet alá.” A halálos betegsége végstádiumához közeledő Lukács György 1971. február közepén írta meg ezen levelét Kádár Jánosnak.
A 86. évében járó nemzetközi hírű filozófus nem először – és még nem is utoljára – jelezte a kommunista párt első emberének, hogy felfogása szerint a két „zavarosfejű” ifjú, Dalos György és Haraszti Miklós internálása „gyakorlatilag visszatérést jelent a Rákosi-idők módszereihez, és holnap általánossá válhat, hogy bármely eszméivel visszatetszést vagy vitát provokáló ideológust hasonlóképpen rendőri felügyelet alá vetnek”.
Szűk egy héttel később Lukács folytatta az általa „egyoldalúnak” titulált levelezést, mivel tudomására jutott, hogy a „fizikailag is bántalmazott” Haraszti és Dalos 8 napi éhségsztrájk után „életveszélyes állapotba került”, s az orvosi kezelés megkezdésének feltételéül a rendőri szervek a sztrájk abbahagyását szabták. „Ebben a pillanatban nem érzem szükségét annak, hogy ideológiai árnyalatokról értekezzem” – szögezte le Lukács, aki kemény hangú levelét azzal zárta:
„Személyes politikai becsületed kérdése, hogy az említett információt kivizsgálod-e, s ha csak egy kis töredékét is igaznak találod, eljársz-e azok ellen, akik tetteikkel így mocskolják be a szocializmust.”
Az évek óta külön-külön is zajló, majd hatóságilag egyesített ügy részleteiről az idős filozófus minden bizonnyal abból a közös nyilatkozatból szerzett tudomást, amelyet a két ifjú irodalmár-költő (és mozgalmár), a 27 éves Dalos György és a másfél évvel fiatalabb Haraszti Miklós 1971. január 9-én számos állami és tömegszervezetnek, közéleti személyiségnek, valamint a sajtónak is eljuttatott. Lukács „példányát” a feladók személyesen kézbesítették: a vaskos borítékot bedobták ajtaja levélnyílásán, aztán becsöngettek, majd rögvest lerohantak az emeletről.