A háborús bűnösök pszichéjét Magyarországon is megpróbálták megvizsgálni. Szirmai Rezső és Gartner Pál 1946-ban megjelent riportkönyve fontos történeti dokumentum, de tudományosan korrekt pszichoanalitikai diagnózist nem találhatunk benne.
Az „impulzív szenvedélyű” Fellegi Ádám zongoraművész szokatlan hangú könyvet jelentetett meg, amelyben ócsárlások és szitkok helyett elismerések és méltatások olvashatók a filantróp milliárdosról, a 95 esztendős Soros Györgyről.
Eszmélése óta költőnek, írónak készült, zavartalanul írni csak nyugdíjba vonulása után tudott az irodalmi berkekben mára méltányolt, Ausztráliában élő 88, éves Handi Péter.
A mester elmúlt években felfedezett képeit is láthatjuk eredeti közegükben, Szentendrén.
Aczél György és a színházak, fajgyalázási perek az 1940-es években, eddig lappangó Márai-levelek a Mozgó Világ nyári dupla számában. Lapajánló.
A pécsi irodalmi és művészeti folyóirat közreadta a hetvenen túli Basch Lóránt ügyvéd-irodalomtörténész és a harmincas éveibe lépő Tüskés Tibor író-szerkesztő fél évtizedet átfogó levelezését 1960-ból.
A tömeges utcanév-változtatások a mai napig komoly zavart okoznak.
Hat, széles spektrumot reprezentáló esettanulmányt jelentetett meg a második világháborús magyar ellenállásról a Századok folyóirat.
Iványi Gábor Hat beszélgetés című kötetében – melyben ezúttal nem őt kérdezik, hanem ő a kérdező – nem kérdéseivel, sokkal inkább aurájával tereli az elbeszélőket oda, ahová elérkezni akarnak, az őszinteség bugyraihoz.
Lakkcipővásárlás Kosztolányi Dezsővel, közös csínytevés Bartók Bélával, látogatás a kificamított bokájú Móricz Zsigmondnál. Korántsem József Attila volt Thomas Mann egyetlen magyarországi kapcsolata.
A civil társadalom, a demokratikus rendszer létrejöttében 1984-től jelentős szerepet vállaló Soros Alapítványt a regnáló hatalom rendre a célkeresztjébe állította. A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai azonban mindennél beszédesebbek.
Hermann Róbert történész alaposan utánanézett, és meglepő következtetésre jutott a Rubicon magazin tematikus számában.
A zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat megkeresésére tizenöten válaszoltak.
A magyar irodalmi élet két és fél évszázadát tekinti át „helyreigazító” tanulmánygyűjteményében a 85 esztendős Nyerges András író, akinek „kellemetlenkedő” írásaiból még az is kiderül, miben értett egyet Lukács György marxista filozófus és Prohászka Ottokár nemzetvédő püspök.
A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
A Biblia show bemutatója május 9-én lesz Down-szindrómás értelmi sérült művészek előadásában.
Egy kis létszámú stáb már eddig is több nagyívű dokumentumfilmben követte nyomon a lyukóvölgyi mélyszegénységben tengődő cigánygettó lakóinak sorsát. A Dunatáj Alapítvány stúdiójának új krónikája minden korábbinál keserűbb és felzaklatóbb vádirat.
A liberalizmus útjáról egykoron egy lekezelő nyakkendő-igazítás térítette le Orbán Viktort – így szól a legendárium. Ironikus, Orbán Viktor nyakkendője című minimemoárjában az elkövető, Haraszti Miklós idézi fel a „történelemformáló” mozdulatot.
A magyar kommunista író és a harmadik birodalom későbbi dokumentumfilmese olyan sikerfilmet hozott össze együtt, amihez még Charlie Chaplin is elragadtatottan gratulált.
„Végre is az ember akkor nyúl a mézhez, amikor vágyik rá. Teljesen a Jókai magándolga az, amelyhez senkinek semmi köze” – írta Mikszáth Kálmán a kétszáz éve született Jókai Mór kései házasságáról. Ma sem tudni, érdekből vagy szerelemből ment-e hozzá egy húszéves színinövendék a nála 54 esztendővel idősebb, tekintélyes íróhoz. A frigyből országos botrány kerekedett, de még súlyosabb megaláztatás várt később az özvegyre, Nagy Bellára, akit zsidó származása miatt is támadtak.
