Tóta W.: A butaság éve
Nem jön új felvilágosodás, bocsi. Ennyit bír a szemünk. El lehet éldegélni a félhomályban, mítoszokkal kipárnázott, otthonos sötétben. Jogunk van hallgatni, jogunk van vaknak lenni. Vigyáznak ránk azok, akik látnak helyettünk. Amíg el nem kergetjük őket. Vélemény.
Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér. Beismeri, hogy tévedett.
Új felvilágosodás jön – írtam és reméltem a járvány kezdetén, nem egyedül. Hiszen a ránk törő veszélyt a tudomány írja le, és egyedül az adhat védelmet ellene. Babonának és hitnek itt nem osztanak lapot. Kutatók, biológusok felé fordulnak a világ népei reménnyel, hálával, és áldják a tudományt.
„A Covid nem is létezik, illetve mesterségesen létrehozott biofegyver, amellyel meg akarnak minket tizedelni, mert túl sokan vagyunk. Ugyanakkor egyáltalán nem veszélyes, immunból le lehet nyomni, viszont a vakcinával akarnak kiirtani az izék, tudjukkik.” Ezzel fordulnak a világ népei tudósok és politikai vezetők felé, hála és remény helyett. És ez csak szerény termékminta a kavargó ostobaságból, aminek ugyanúgy nem szabadna léteznie évszázadnyi tankötelezettség után, mint a rontáslevételnek és a horoszkópnak – de hát azok is köszönik szépen, megvannak.
Ha a tudós erre érvelni kezdene, és elektronmikroszkópjához invitálná őket, mint egykor Galilei, akkor még hozzáteszik a világ népei, hogy #tömeggyilkos, #háttérhatalom, valamint #buzi.
Az ember végül homokos.