

Világszerte foglalkozik a sajtó Magyarország kilépésével a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A címben idézett értékelés Geoffrey Robertson brit jogásztól származik, aki annak idején tagja volt a Sierra Leone ügyében felállított ENSZ-bíróságnak. Orbán még inkább ráerősít arra, hogy igazából kívülálló Európában – írja a New York times. Felvetődik, hogy a magyar kormányfő nem akar-e távozni az Unióból is, de ez jelenleg belpolitikailag kivitelezhetetlen, mert Orbán karrierjének a végét jelentené – elemez a Deutsche Welle. A Welt szerzője viszont Orbán pártjára kel. Témák és vélemények a világlapokból.
Az új amerikai vámok elsősorban a tengerentúli fogyasztókat és cégeket sújtják, de Európa rosszul teszi, ha megfontolatlanul a bosszúval próbálkozik. Ezt fejti ki elemzésében Eric Frey külpolitikai szerkesztő.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Nagymező utcában.
Száz évvel ezelőtt, 1925. április 18-án nyitották meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt. A következő évben pedig a vásáriroda vezetője, Hollósy István könyvet publikált „Visszapillantás a Budapesti Nemzetközi Vásár két évtizedes múltjára” címmel. Ebből is látszik, hogy a BNV életkora bizonytalanabb, mint egy primadonnáé. Minden aktuális hatalom a maga dicsőségét demonstrálta a Budapesti Nemzetközi Vásárral, amely az üzletemberek számára üzleti, a milliós tömegek számára szórakozási és ámulási lehetőség volt. Itt tátotta rá a száját először a nép a rádióra, a televízióra, a csuklós buszra, a Coca-Colára, az autócsodákra – mikor mire.
Mindenki jó színben legyen feltüntetve a mobillal készült fotókon – erre ad esélyt egy kínai technológiai újítás különböző bőrszínnel, azokon belül is mindenféle bőrtónussal rendelkező emberek széles köreinek.
Játékfilmes eszközökkel és archív felvételekkel idézi meg Hitler propagandaminiszterét a Goebbels, a manipuláció művészete című film. A május elsejétől látható alkotás rendezőjével, Joachim Langgal a goebbelsi propaganda hatékonyságáról, a náci rezsimet kiszolgáló filmrendezőkről beszélgettünk.