Ha a magyarok szövegértési képessége elérné a finnországit, nagyon nagy mértékben nőne a GDP-nk

Az ingatlanhirdetésekben állítólag már egy ideje hátrány, ha sok könyv látszik a fotókon. Ennyire kiment volna a divatból az olvasás?

Bár karakterszámra egyre többet olvasunk, a könyvolvasás visszaszorulása jól látható a felmérésekben. 1964 óta hét reprezentatív olvasásvizsgálatot végeztek Magyarországon, a legutóbbit 2019-ben, és a trendek egyértelműek. Míg az első felmérés idején több mint 60 százalék vallotta rendszeres olvasónak magát, és csak 31 százalék mondta, hogy egy év alatt egyetlen könyvön sem rágta át magát, a 2010-es években a megkérdezettek nagyjából fele állította azt, hogy egyáltalán nem olvas könyveket. Aggasztó, hogy 2005 óta drámaian esett a sokat olvasók aránya is: egy évtized alatt 17-ről 7 százalékra.

Mennyire számítanak rossznak ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban?

Máshol is azt látjuk, hogy visszaszorul a könyvolvasás mint kedvelt szabadidős tevékenység, de a legtöbb európai országban a magyarországihoz hasonlóan alakulnak az arányok. Az Egyesült Államokban mértek csak 60 százalék körüli olvasót, de ott más kérdéseket tesznek fel. Jó hír viszont, hogy a könyvolvasásnak még mindig magas a presztízse, mert a vizsgálatok során nagyon kevés olyan emberrel találkozunk, aki nem olvas, és azt gondolja, hogy ez jól van így. Inkább sajnálni szokták, hogy nem olvasnak többet.

Az elmúlt hat évben ez is változhatott. Miért nem végeztek azóta országos reprezentatív olvasásfelmérést?