Nyáry Krisztián bemutatja: Nincs se magyar, se világirodalom melegszerelem nélkül
Hamarosan megjelenik Nyáry Krisztián Tiltott irodalom. Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című, hiánypótló szöveggyűjteménye. Ebből szemezgettünk, és az irodalomtörténésszel hét szerzőt és művét vettük közelebbről is szemügyre. A homofóbtörvénnyel megfélemlített jogörökösök, egy katolikus folyóirat meleg szerzője, az első könyv a leszbikus kapcsolatról – ezek lesznek terítéken.
Háromezer év európai irodalmából válogat és 85 szerző művét ajánlja Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író a február 14-én megjelenő antológiakötetében.
A Tiltott irodalom. Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című könyv válasz a pedofíliával a homoszexualitást szándékosan összemosó, 2021-es törvénymódosításra és az ugyanezen alapuló, káros kormányzati kommunikációra.
A jogszabály ugyanis szó szerint a homoszexualitás megjelenítését tiltja a fiatal korúak számára, ezzel gyakorlatilag elzárva őket a lehetőségtől, hogy kapaszkodót találjanak az „emberi civilizáció kezdetei óta velünk élő érzelmi alaphelyzet, az azonos neműek közti szerelem megértéséhez” – fogalmaz Nyáry az előszóban.
Szöveggyűjteményében olyan lírai és prózai alkotásokat mutat be, amelyek elsősorban a szerelemről szólnak, és csak másodsorban arról, hogy két férfi vagy két nő között szövődnek.

Ha szigorúan ragaszkodnánk a törvény szövegéhez, akkor a 18 éven aluliaknak nem szabadna olvasniuk Szapphót, Homéroszt, Shakespeare-t vagy Thomas Mannt sem, és át kéne lapozniuk Örkény István, Márai Sándor, Janus Pannonius vagy Babits Mihály idevonatkozó alkotásait is. Az pedig világosan kiderül Nyáry Krisztián antológiájából, hogy a mai magyar fiatalságot olykor a legszebb és legfontosabb művektől fosztanák meg.
Dante Alighieri: Isteni színjáték
hvg360: Elsőként Dante Isteni színjátékát választottuk a kettőssége miatt. Dante a Pokolban ábrázolja a „szodomitákat”, vagyis a homoszexuálisokat, miközben érezhetően szimpatizál is velük.
Nyáry Krisztián: Dante messzemenően elfogadja, amit az egyházi tanítás mond a természetjogról, miszerint mindenki bűnös, aki nem a gyermeknemzés céljából él nemi életet. Lényegében ez van a mai magyar törvényben is, mert a homoszexualitás megjelenítésének és az öncélú szexualitás ábrázolásának a tiltása együtt, bizony ezt jelenti. Bár Danténál a Pokolban vannak a szodomiták, elbeszélőként mégis empatikus velük: azt mondja, hogy ők erkölcsileg magasabb fokon álltak életükben, mint a legtöbb firenzei, csak „szegények” idekerültek a bűnös életmódjuk miatt. Az Isteni színjátékot azért akartam megmutatni, mert látszik benne a kétfajta erkölcsiségnek a szembekerülése.

Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül