Kész a kormány háborús narratívája, amellyel elterelné a figyelmet Putyin-barátságáról

Egy héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még nem látta reálisnak az orosz–ukrán háborút, a balatonfüredi frakcióülésen tartott helyzetelemzésében ugyanis nem említette kockázatként – írta információira hivatkozva Facebook-oldalán Török Gábor politikai elemző.

Szivárogtatás nélkül is ugyanez jött le: Krekó Péter, a Political Capital vezetője a hvg360-nak adott interjúban szerdán (az orosz támadás előtti napon) arról beszélt, ha Orbán nem arra számított volna, hogy nem lesz támadás, nem ment volna Moszkvába, és nem nevezte volna "békemissziónak" saját szerepét.

Nemcsak Orbán, hanem értelemszerűen a kommunikációs stáb sem látta előre a háborút. Stefano Bottoni történész a hvg360-nak azt mondta, amikor csütörtök hajnalban megindult a támadás, a kormányoldali médiában úgy tettek, mintha nem is lenne olyan nagy a probléma, csak pár órával később kapcsoltak.

„Nincs egy olyan kommunikálható valóság, ami elfogadható lenne, mert itt néven kell nevezni a dolgokat: ez egy brutális méretű, nehézfegyverzettel végrehajtott katonai agresszió, amit hidegvérrel, lépésről lépésre fundáltak ki az oroszok. Belpolitikailag érdekes helyzetet teremt, hogy ezt az eseménysorozatot Orbán Viktor egyáltalán nem tudja uralni és irányítani, alig van befolyása a történések felett.”

Bottoni ugyanakkor látja az igyekezetet, hogy az ellenzéket háborúpártinak állítsák be, azt hangoztatva, hogy Márki-Zay Péter magyar katonákat küldene Ukrajnába. Ezt nemcsak a kormánypárti lapok írják, Orbán Viktor is utalt rá egy videóban, majd csütörtök este a Kormányzati Tájékoztatási Központ elkezdte kiküldeni mindazoknak, akik regisztráltak oltásra.

Sz. Bíró Zoltán: A józan ész kiköltözött a Kremlből, a legborzalmasabb időszak jön

Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelinszkij-kormány megdöntése - mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.

Részlet a levélből:

"Aggódunk Ukrajnáért, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de a háború nem megoldás. Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból. Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik."

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azonban nem ezt mondta, hanem azt, csak akkor küldene katonákat és fegyvereket, ha a NATO úgy dönt, azonban a NATO nem akar háborúra menni Oroszországgal – hívta fel a figyelmet Török Gábor, aki szerint Márki-Zay ettől függetlenül kimondta az egyetlen rossz mondatot, amit lehetett.

A levélben természetesen szerepel az is, hogy a kormány támogatja a béke helyreállítására irányuló EU- és NATO-erőfeszítéseket.

Bozóki András politológus, a CEU professzora a hvg360-nak azt mondta, a baloldalt oltásellenesnek beállító narratívához hasonlóan épül a mostani kormányzati kommunikáció arról, hogy Márki-Zay Péter és az ellenzék háborúpárti, míg a kormány békét akar. Ezzel szerinte a kormányoldal megpróbálja újrakeretezni a történetet, azonban ez nem lesz könnyű a csütörtök esti ellenzéki tüntetés után, amelyen

Márki-Zay Péter imát mondott a békéért, és ezzel kifogta a szelet a kormányzati kommunikáció vitorlájából.

A beszéd végén imádkozott.

Reviczky Zsolt

Bozóki szerint Orbán „kádárista húrokat fog pengetni, például hogy Magyarország maradjon szélárnyékban, működjenek a gázvezetékek, fontos a gazdasági stabilitás”.

A béke hangoztatásával Orbán következetességet is sugallhat – hiszen már a moszkvai látogatását is békemissziónak hívta –, nem kell más értéket megneveznie, és feledtetni próbálhatja Szijjártó Barátság-díját, emlékeztet a politológus, aki kétségtelennek mondja a magyar társadalom erős békevágyát, amelyet Orbán meg tud lovagolni.

Az is valószínű, hogy a történtek után a kormánypropaganda újradefiniálja majd a március 15-re tervezett Békemenet értelmét is: hirdetheti, hogy a kormány a békét védi, aki pedig a Békemenet ellen van, az a „nemzethalált” testesíti meg. Így csinálhatnak pártügyből olyan ügyet, amely a nemzet túléléséről, fennmaradásáról szól. Az ilyen narratíva inkább kedvez Orbánnak, mert eltereli a figyelmet a belpolitikáról – magyarázza Bozóki.

• Lavírozott, lavírozik és lavírozni fog

Orbán Viktor szerdán nem beszélt orosz agresszióról, néhány órával a támadás után viszont úgy fogalmazott,

az EU és NATO szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.

Bozóki szerint ez nem volt túl meggyőző, hiszen más országok vezetői a szabadságra vagy a nemzeti önrendelkezésre hivatkoztak, nem pedig az EU-ra vagy a NATO-ra. „Orbán ezzel üzenheti Putyinnak, hogy bocs, mi ezeknek a közösségeknek vagyunk a tagja, nem tehettünk mást, mint egyszerre lépünk velük.” Bozóki még mindig, annyi év pávatánc után is furcsállja, hogy ilyen éles, háborús helyzetben Orbán miért beszél ki az EU-ból és a NATO-ból, két olyan közösségből, amelyhez Magyarország önként csatlakozott.

Befellegzik a paksi bővítésnek, ha az amerikaiak úgy döntenek

Logikus döntés lenne az Egyesült Államok részéről, ha az oroszok elleni szankciókat az olyan beruházási együttműködésekre is kiterjesztené, mint a magyar-orosz kooperációban készülő paksi atomerőmű-bővítés - állítja Deák András, az oroszországi, illetve uniós energiaügyek szakértője.

Bottoni szerint Orbán kettős üzenetet fogalmazott meg, hiszen a katonai akció elítélése után rögtön hozzátette, Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia a háborús helyzetből. "Ha kicsit rosszindulatú vagyok, azt is gondolhatnám, arra készül, hogy Brüsszelben a közös európai álláspont elfogadásával bizonyos engedményeket érjen el a jogállamiságról folytatott vitában."

Török Gábor a Facebook-oldalán arról írt, belpolitikailag a saját tábor reakciója az igazán veszélyes a Fidesz számára. "Hosszú idő után először fordulhat elő, hogy egy kiemelt kérdésben a Fidesz választóközönsége megosztottá válhat. A kormánypárti véleményvezérek egy része kritika nélkül átveszi az orosz álláspontot, ugyanakkor a háború hírei és képei könnyen Putyin-ellenessé tehetik még azokat is, akik korábban támogatták Orbán Viktor 2010 utáni oroszpolitikáját" – írta az elemző.

Stefano Bottoni szerint Orbán Viktor látszólag teljesen átformálta a 2,5 milliós Fidesz-tábor Nyugat- és Oroszország képét: hiába volt Trianon óta kulturálisan belekódolva a jobboldalba az orosz- és szovjetellenesség, mára a magyar lakosság nem kis része negatívan nyilatkozik a Nyugatról, és pozitívan Kínáról, Oroszországról.

„Sokaknak elég fájdalmas lesz azzal szembesülnie, hogy mindaz, amit eddig gondoltak a világról – hogy az oroszok levetkőzték a szovjet birodalmi reflexeket, és Putyin tulajdonképpen jó fej – nem igaz” – fogalmazott a történész, hozzátéve, hogy az Orbán-féle hintapolitikának egyetlen jelentős előfeltétele van: a béke, mert autoriter rendszerekhez csak nyugodt időszakokban lehet dörgölőzni. „Amikor elindul egy háború, és a Nyugat rendezi sorait, kitalálja, mit csináljon, a rossz oldalon állni nem jó ómen, Magyarországnak ebben sajnos bőven van tapasztalata.”

Így változik meg a világ az Ukrajna elleni agresszió következtében - helyszíni tudósítónk jelentése Kijevből

Oroszország általános offenzívát kezdett Ukrajna ellen, a katonai célpontok elleni rakétatámadások, illetve a szárazföldi akciók mellett átmenetileg megbénultak az ukrán kormányzati szerverek is. Bár Ukrajna harcosnak mutatkozik, aligha van esélye az agresszió visszaverésére. Az viszont biztos, hogy végleg megromlanak a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, és visszafordíthatatlanul eljön az újabb hidegháború korszaka.

A történész szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Orbán ismét fordulatot hajt végre, és újra NATO- és Nyugat-kompatibilis lesz, mint 2007-ben, amikor ellenzéki vezetőként még a Gazprom legvidámabb barakkjáról beszélt, kivívva a budapesti orosz nagykövet haragját. Erre az átalakulásra főleg akkor van esély, ha a fókuszcsoportos kutatások is azt igazolják majd, hogy a közvélemény mégsem annyira oroszbarát, mint ahogy azt a kormánymédia tudósításai alapján gondolni lehet. "1956 kiszolgáltatottságára és az orosz önkényre sokan emlékeznek még, ugyanez történt Ukrajnával is."

Az persze nagy kérdés, hogy egy ilyen orbáni fordulatot hogyan fogadna Putyin – veti fel Bottoni. „Orbán túl sokat dolgozott azon, hogy európai szempontból Putyinnak jó szövetségese legyen, hogy csak ezt csak úgy fölégesse.” Bottoni ezért inkább arra számít, hogy Orbán lavírozni fog a következő hetekben, ami adu lesz az ellenzék kezében. Tudják, hogy a Fidesz kezét megköti Moszkva, ezért nem állhat ki erkölcsi alapon Ukrajna mellett és Oroszország ellen.

Bottoni szerint a szomszédban zajló fegyveres konfliktus képes szétforgácsolni akár az egész kampányt, noha eddig az volt az érzet, hogy készül egy újabb Fidesz-győzelem, amelynek csak a mértéke kérdéses, de nehéz megállítani a nagy "hadigépezetet". A Fidesz választási stratégiája is csak két elemre épült: egyrészt az ellenzék ideológiai és személyi összetételének a leértékelésére, kompromittálására, másrészt az osztogatásra.

Bozóki András azt mondja,

"a szomszédban zajló háború sok mindent zárójelbe fog tenni. Ha a háború esetleg fenyegeti Magyarországot, az várhatóan a kormányt erősíti, ha viszont nem tűnik olyan fenyegetőnek és hosszúnak, akkor az ellenzék bővebben beszélhet arról, hogy a kormány téves külpolitikája összeomlott.”

A politológus szerint súlyos politikai hiba volt a kormány részéről nem gondolni arra, hogy Putyin beváltja a fenyegetését. Ha a választók ezt – és a 43 ezer halottal járó, elhibázott járványkezelést – úgy értelmezik, hogy az állam kudarcot vallott, amikor helyt kellett volna állnia, az az ellenzék malmára hajthatja a vizet – mondta Bozóki.

Kell-e nukleáris sugárzástól félni a csernobili erűmű romja körül zajló harcok miatt?

Az 1986-os katasztrófa óta az erőmű érintett reaktorának romjait betonszarkofággal, később acélkupolával fedték le. Ha ezt megsértik, az terrorizmusnak minősíthető őrültség lenne, hiszen kiszabadulhat a radioaktiv sugárzás.

A politológus szerint az Ukrajnából érkező menekültek is megingathatják Orbán rendszerét, bár valószínű, hogy a kormány nem fogja őket a szíriai menekültekkel egy lapon emlegetni, attól még kényelmetlen lesz a keleti megyék lakói számára (az interjú készítése óta kiderült, a kormány elrendelte, ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából Magyarországra menekülők).

Az igazi kérdés Bozóki szerint az lesz, hogy a választók kit tartanak hitelesebb vezetőnek: Orbánt vagy Márki-Zayt. Orbánt erős vezetőnek tartják ugyan, de nem biztos, hogy hitelesnek – mondja a politológus, aki szerint a verseny még nyílt. Nemcsak a háború, hanem az emberek mindennapi élete, az ország helyzetének megítélése is befolyásolja a szavazási hajlandóságot.

Azt egyik általunk megkérdezett szakértő sem tudta megjósolni, hogy a választás kimenetelét vagy Orbán népszerűségét hogyan befolyásolhatja a háború. Török Gábor azt írta, egy válsághelyzet, ha azt nem az adott kormány okozta, általában a hatalmon lévőket erősíti, nekik kedves.

"Az emberek érthetően megijednek, ilyenkor biztonságot, védelmet a kormányuktól remélnek. Mégsem egyértelmű, hogy most is ez a helyzet. A közelben kialakult háborús helyzet kiszámíthatatlan reakciókat eredményez, felkorbácsolja az érzelmeket – ez biztosan nem hiányzik a magyar kormányoldalnak akkor, amikor a status quo, a jelenlegi belpolitikai helyzet nekik látszott kedvezőbbnek."