Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ez már az? Vagy annak az előkészülete, amivel Putyin megfenyegette Ukrajna szövetségeseit? Vagyis az, hogy ha beavatkoznak, akkor súlyosabb következményekkel kell szembenézniük, mint történelmük során bármikor?
Csernobil annyira jelképes és annyira ijedelmet keltő helyszín, hogy a legszörnyűbb félelmek is érthetőek lennének, miután az orosz hadsereg ma támadni kezdte a nevezetes atomlétesítményt. Talán ez is megfordulhatott annak az ukrán belügyminisztériumi tanácsadónak a fejében, aki délután arról beszélt: ha tüzérségi lövedékek megsértik vagy lerombolják az atomhulladék-tárolót, akkor nemcsak ukrán és belorusz területen (Csernobil a határ közvetlen közelében fekszik), hanem az EU egyes országaiban is radioaktív por jelenne meg.
