Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország nemcsak az Ukrajna ellen indított agressziójával lepte meg a világot, hanem azzal is, milyen gyengének bizonyult a rettegett hadserege. Valahányszor felmerült a konfliktus lehetősége, az újságok és tévék rengeteg vörös piktogrammal érzékeltették az orosz fegyveres erők méretét. Az Ukrajna körüli felvonulás idején az infografikákon mindenki megcsodálhatta például a csaknem húszezer harckocsit.
Csak az apróbetűs részből derült ki, hogy ebből alig háromezer bevethető, a többit tartalékban eszi a rozsda. Azt pedig már az ukrajnai háború eddigi menete mutatta meg, hogy még a konzervatív becslések is messze túlértékelték a haditechnikát, a katonák képzettségét és motivációját – összességében az oroszok katonai erejét. Az orosz nagyhatalmiság hazugságokból épülhetett, és a háború egyik kiváltó oka az lehetett, hogy ezeket maga Vlagyimir Putyin is elhitte.
Tóta W.: Vlagyimir elszabadul
Mi történne ma egy demokratikus Oroszországban? Putyin megbukna, de az ország nem bukna vele. S mi a helyzet nálunk? Vajon le tudjuk-e váltani bölcs vezérünket, ha egyszer nem lesz igaza? Vélemény.
