Donáth Anna: Kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon
A Momentum elnöke hét pontban szedte össze az ellenzék jövőjével kapcsolatos gondolatait. Mint írta: az ellenzéki oldalon útkeresés helyett sokkal inkább azok a régi politikai reflexek tűnnek érvényesülni, amelyek a mostani bukáshoz is vezettek.
Donáth Anna, a Momentum elnöke hét pontban szedte össze az ellenzék jövőjével kapcsolatos gondolatait: a Magyar Hangban megjelent publicisztikájában azt írta, „ha nem szeretnénk beletörődni a Fidesz örökkévalóságába”, akkor változtatni kell azokon a politikai reflexeken, amelyek a bukáshoz vezettek, most mégis meghatározzák az ellenzék viselkedését.
Donáth szerint „bármennyire is jó ezzel szembesülni, a választási eredmény elsősorban az ellenzéki kampány és az ellenzéki politika hiányosságain múlt”, és ugyan lejt a pálya a kormánypártoknak, nincs tudomásunk arról, hogy egy fegyelmezett, „saját évtizedes hibáival elszámoló ellenzék” képes lehet-e győzni. Hozzátette:
ezért kell az ellenzéknek szembenéznie a saját felelősségével, és elindulnia egy, „az elmúlt 12 évvel radikálisan szakító irányba.”
Felsorolását Donáth Anna azzal kezdte, hogy a rendszer alternatíváját a rendszeren kívül kell megteremteni. Mint írta, nem szabad betagozódni a miniszterelnök által diktált hatalmi struktúrákba, éppen ezért nem kell parlamenti „álvitákon” részt venni, és az országgyűlés falain kívül kell tenni a változásért.
Másodikként kiemelte: „céltalan orbánozás helyett” az ellenzéknek a saját vízióiról kell beszélnie. Szerinte ezt igazolja, hogy az „Orbán vagy nem Orbán?” kérdésre felfűzött választást elveszítették; ehelyett identitás kell, amivel meg lehet új szavazókat szólítani, és közben nem elmarni a régieket. Mint írja, „azt kell megfogalmaznunk, hogy milyen az a Magyarország, amely nem csak egy uralkodó elité”, kihangsúlyozva az országban uralkodó szociális válságot.
Harmadik pontjában Donáth azt írja: „nem építhetjük a politikánkat egy szűk keménymagnak szóló radikális akciókra.” Szerinte április 3-án megbukott a kis közönséget kiszolgáló politika, amelynek példájaként az elszámoltatás emlegetését és a dudálós tüntetéseket hozta fel, mint rossz példát.
Donáth arról is írt, hogy a megélhetési problémákkal kell foglalkozni, és nem szabad a Fidesszel egyetértve a Fidesz alternatívájaként fellépni. Ahogy fogalmaz, „egy ilyen választás után viszont újra emlékeztetnünk kell magunkat: nem győzhetünk, ha a kampány egyik fő üzenete a Fidesz szimbolikus intézkedéseinek megtartása.” Hozzátette: nem lehet jobbról előzni a Fideszt, a szociális válságra konkrét választ kell adni, ennek az útját pedig ki is jelöli az előttünk álló gazdasági válság.
Bocsánatot kért Donáth Anna a választási eredményért
Azokban a körzetekben nyerte a legnagyobbat vasárnap a Mi Hazánk, ahol korábban a Jobbik számított erős pártnak a Fidesz mellett, vagyis úgy fest, a korábbi radikális szavazók pártoltak el a néppártosodó, DK-val lepaktáló Jobbiktól.
Ötödik pontjával Donáth saját pártja politikájára is reflektált: mint írta, „a nyugati identitáspolitikát nem engedhetjük beszivárogni a magyar ellenzéki politikába.” Itt arra utalt, hogy a Nyugatról átvett szimbolikus politizálás helyett közvetlen akcióval kell fellépni a kisebbségek elnyomása ellen, és „magyar politikai hagyományokból kiindulva” dolgozza ki ideológiáját és politikáját az uralkodó elittel szemben.
Hatodikként Donáth a választási térképeken látható legegyértelműbb hiányosságot emelte ki: „a magyar vidék mindennapjaiban kell jelen lennünk.” Szerinte viszont nem elég „elmenni” vidékre, hanem közösséget kell szervezni a szimpatizánsokból, hogy majd a közösség kínáljon védelmet, erőt és motivációt a „helyi fideszes kiskirállyal szemben.”
Donáth Anna utolsó pontként úgy fogalmazott:
kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon.
Szerinte az ellenzéki térfél tagoltsága versenyhátrányt jelent, így nem lehetett megfogható üzeneteket megfogalmazni és komoly döntéseket meghozni. Kiemelte azt is, hogy „az ellenzéki összefogás egyáltalán nem tudta összeadni az ellenzéki(nek vélt) szavazatokat.” Éppen ezért a pártelnök azzal zárta, hogy a következő két évnek – a 2024-es EP-választásokig – az ellenzéki térfél megújulásáról kell szólnia.