Másfélszer annyi üzemanyagot vettek Magyarországon márciusban, mint egy évvel korábban

16,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ezt részben az magyarázza, hogy tavaly ilyenkor, amivel a mostani adatokat összehasonlítják, sok üzlet zárva volt a járvány miatt, azonban van egy még fontosabb tétel:

a benzinkutak forgalma elképesztő mértékben, 51,4 százalékkal nőtt.

Emlékezetes, március közepén pánikvásárlás indult meg a benzinkutakon, egyszerre jelentett problémát az orosz–ukrán háború miatti bizonytalanság és az, hogy a 480 forintos maximalizált ár miatt sok külföldi kamionos is inkább ide jött, emiatt aztán még több magyar állt be a sorba, attól félve, hogy elfogyhat az üzemanyag. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója akkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy nincs ok pánikra, mindenkinek jut benzin és gázolaj – ő épp a ma reggeli Telex-interjújában beszélt arról, hogy a Molnak már a tartalékait kellett felhasználnia, hogy mindenki kaphasson benzint.

Az élelmiszerboltok tavaly márciusban nyitva tarthattak, és nekik nem is jó hír, hogy most pontosan ugyanakkora volt a forgalom, mint 2021 márciusában.

Az árak emelkednek, vagyis ez azt jelenti, még kevesebbet is vásároltak az emberek, csak épp azt drágábban, így jött ki, hogy ugyanannyit költöttek, mint egy éve.

Ezen belül az ital- és dohányáru-üzletek forgalma 2,4 százalékkal nőtt, az „élelmiszer jellegű vegyes üzletek” nevű csoport – vagyis minden olyan üzlet, ahol élelmiszert is lehet kapni, az összes magyarországi bolt nagyjából háromnegyede – 0,3 százalékos forgalomcsökkenést szenvedett el a növekvő árak ellenére is. (Itt azért érdemes hozzátenni, hogy tavaly április 4-én volt húsvét, míg idén április 17-e, vagyis feltételezhetjük, hogy a tavalyi húsvéti bevásárlás jelentős részét már márciusban megejtették.)

A nem élelmiszert árusító üzletek forgalmán látszik, hogy tavaly ilyenkor lezárások voltak, az 29,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a ruhaboltokban négyszer, a használtcikküzletekben háromszor annyit költöttek, mint egy éve. Bútorra 75, könyvre és számítástechnikára 59, gyógyszerre 8,3 százalékkal több pénzt költöttek most, mint egy éve.

Egy meglepő változás is van az adatokban, nyilván szintén amiatt, hogy a tavalyi március nagyon furcsa időszak volt: míg máskor az online és a csomagküldő kiskereskedelemben az a meglepetés, ha nem kétszámjegyű a növekedés, 2021 márciusához képest (amikor nagyon sokan rendeltek inkább otthonról) 7,3 százalékos csökkenést mértek.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt írta: ugyan egy ilyen kiugró eredmény inkább kivétel, mintsem egy strukturális változás, arra pedig nem érdemes számítani, hogy ez a tempó fenntartható lenne, az egészen biztos, hogy az első negyedéves GDP-adatot, amelyet két hét múlva közölnek,

„rendkívüli mértékben növeli majd”.

Azt is hozzátette: a nem élelmiszerrel foglalkozó boltok forgalmát a bázishatás mellett az is megnövelte, hogy idén a béremelések és a választás előtti adóvisszatérítés miatt sokkal több pénzt lehetett elkölteni, ráadásul az inflációtól félve sokan előrehozhatták a nagyobb vásárlásaikat. Sőt, még az is megnövelte a forgalmat, hogy sokan az ukrán menekülteket segítették. Az üzemanyag-forgalomban a pánikszerű felvásárlások és az üzemanyagturizmus mellett a menekültek megsegítése is ráerősített a forgalom növekedésére. Az élelmiszer-kiskereskedelemben viszont nem jelent meg a kormányzati pénzszórás hatása.