Fábry György: Nők az Akadémián

Amikor a laikus szemlélő ránéz a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusi tagjainak összképére, a 322 férfi mellett 42 nőt lát. Érthető tehát, hogy a háromévenkénti akadémiai tagválasztások kapcsán a szakmai-tudományos vagy éppen szakmapolitikai vonatkozások mellett (és egyre inkább helyett) az elmúlt másfél évtizedben újra és újra a női tagok száma merült fel kérdésként – időnként a szélesebb közvélemény számára is.

Emlékezetes, hogy 2007-ben a ma Európa Parlamentben képviselő, akkoriban közjogi tisztséget nem viselő Dobrev Klára fogalmazott meg sarkos véleményt az ügyben. Ekkor vetődött fel a kérdés: vajon lehet és kívánatos-e belépni a rendszerbe pozitív diszkriminációval? Hiszen könnyen belátható, hogy egy olyan csoportban, ahol élethosszig tart a tagság, a létszámkeret zárt, ott a korábbi tagsági rekrutációs adottságok hosszú távon meghatározzák az összetételt.