Soha nem látott mínusz a jegybanknál: ki a felelős, és mennyibe kerül ez nekünk?

Ezermilliárd forintos lyukat üthet a költségvetésben a Magyar Nemzeti Bank vesztesége, valamint az, hogy a jegybanki kamatemelések miatt az állam adósságterhei is megugranak – riadóztatta a minap Varga Mihály pénzügyminisztert Matolcsy György. Az elnöki intelem szerint „a költségvetés arra sem számíthat, hogy az elmúlt két évben összesen több mint 11 ezermilliárd forintos jegybanki »pénzpumpa« megismétlődik”. Az ok a gyorsuló infláció, ami miatt az MNB feladta korábbi extrém laza monetáris politikáját, és a kamatemelés, illetve a nem szokványos eszközökkel a gazdaságba öntött hitel- és pénzmennyiség szűkítése felé vett irányt.

S bár volna ok eltöprengeni, hogy a 11 ezermilliárdos „pénzpumpa” említésével az elnök kvázi elismerte, hogy valamennyi része neki is van az infláció gyorsulásában, ezt a magas labdát a pénzügyminiszter nem csapta le. Igaz, nem is nagyon tehetné, hiszen két év alatt ő is cirka 11 ezermilliárdos pénzpumpaként működtette a költségvetést: két év alatt a kiadások ennyivel haladták meg a bevételt. Ez is, az is inflációs hatású. Ilyen értelemben

Matolcsy és Varga tettestársak a pénzromlás gyorsulásában, amihez persze a világpiaci energiaárak robbanása, illetve a termelési költségek megugrása is vastagon hozzájárult.

A jegybanki veszteség híre nem keltene izgalmat, hiszen az a kamatemeléseknek és a forintárfolyam – várható és remélhető – erősödésének matematikai következménye. Csakhogy az elmúlt években Matolcsy a személyes sikerpropagandájába is beépítette a nyereséges működést. Már a kinevezése évében azt ígérte, „figyelemmel lesz” az MNB eredményére, és eldicsekedett, hogy az irányadó kamat meredek csökkentésével hogyan tűnik el a korábbi veszteség. Ez valóban bekövetkezett: 2013-ban az MNB-nek 26,3 milliárd forint nyeresége volt. „Az eredmény kedvező alakulása nagyrészt a kamatveszteség – alacsonyabb alapkamat miatti – csökkenésének, valamint a devizaárfolyam-változásból származó nyereség emelkedésének tudható be” – összegezte az éves jelentés.

Az alapkamat folyamatos csökkentésével az MNB a nála elhelyezett betétek után az előző évinél 116 milliárd forinttal kevesebbet fizetett, a deviza árfolyamváltozásán, magyarán a forint leértékelődésén pedig abban az évben 67 milliárdos bevételi többletre tett szert. Utóbbi abból fakadt, hogy a mérlegbe alacsonyabb árfolyamon került be a deviza, mint amilyen kurzuson később értékesítették.