Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Szombaton jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Moszkva a következő hónapokban atomtöltet hordozására alkalmas rakétákat szállít Fehéroroszországnak. A szóban forgó Iszkander-M típusú (NATO kódnevén SS-26 Stone) rendszerek akár ballisztikus rakétákat és robotrepülőgépeket egyaránt képesek indítani, többféle hagyományos, illetve akár atomtöltettel is felszerelve.
Aljakszandr Lukasenka arra hivatkozva kért segítséget, hogy „aggódik Litvánia és Lengyelország agresszív, konfrontatív és visszataszító” politikája miatt.
De milyen következményekkel járhat ez a lépés? Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a hvg360-nak azt mondta, picit mást akart Lukasenka, mint amit végül kapott Putyintól.
„A két diktátor kommunikációja alapján leszűrhető, hogy a fehérorosz elnök saját atomtölteteket is szeretett volna, azt akarta, hogy a belarusz haderő eszközei is legyenek nukleáris töltethordozók.” Putyin viszont ezt nem látta indokoltnak, nem fog adni még harcászati atomtöltetet sem.
