Helyek, amelyek már nincsenek: Losta, az elveszett balatoni falu

Aki szereti a fellengzős címeket, az magyar Atlantiszként is hivatkozhatna erre a középkorban eltűnt településre, de aki inkább szeretne biztosra menni, az nem tesz ilyet. Valójában Lostával kapcsolatban több a kérdésünk, mint amennyi megnyugtató válasszal szolgálhatunk, de ettől még a nyomozás utána izgalmas játék.

Helyek, amelyek már nincsenek: Losta, az elveszett balatoni falu
Helyek, amelyek már nincsenek
Sorozatunkban olyan természeti képződményeket vagy ember alkotta építményeket mutatunk be, amelyek mára eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Sorozatunk minden részét itt olvashatja el.

Történelmünk folyamán a Balaton sem mindig úgy nézett ki, mint amilyennek most ismerjük. Korszakonként változott a vízállása például, erre volt, hogy különféle okokból az emberkéz is rásegített. Ennek hatására pedig előfordult, nem is egyszer, hogy szigetek alakultak ki a magyar tenger felületén.

Ezek közül a legismertebb a ma félszigetként ismert Tihany, mely település annak idején a tatárjárást is úgy vészelte át sértetlenül, hogy egy primitív duzzasztógát segítségével elárasztotta a félszigetet a szárazfölddel összekötő keskeny földnyelvet.

Ugyanígy szigetként ábrázolja Tihanyt Lázár deák 1528 előtt készült munkája is, ami a Magyar Királyságot ábrázoló, első nyomtatásban megjelent térkép volt.

Tabula Hungariae - Lázár deák 1528 előtt készült térképe - rákattintva nagyítható
Wikimédia

De miért foglalkozunk Tihannyal, amikor elveszett falut, sőt Atlantiszt ígérgettünk a bevezetőben? Azért, mert a Tihanyi-félsziget elárasztása végezhetett az egykoron mellette lévő szigettel, amin egy falu is állt és a Losta nevet viselte. 1968-ban jelent meg a Hidrológiai közlönyben egy elképesztően izgalmas cikk az egyik utolsó magyar polihisztor, Bendefi László történész-mérnök tollából A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig címmel.

2025 33. lapszám