Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az egyik legnevesebb német külpolitikai szakértő úgy látja, hogy a német kormánynak időre van szüksége, amíg felveszi a lépést a veszélyes új világban, annál is inkább, mivel az Oroszországgal kialakított szoros energiakapcsolatok folytán sok partner kétségbe vonja a szavahihetőségét. Főleg azért, mert az utolsó pillanatig próbálta megmenteni az új, Északi Áramlat 2 gázvezetéket.
Wolfgang Ischinger, aki hosszú évek óta a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke is, a Foreign Affairsben rámutat, hogy a német kormány adós az ukránoknak tett katonai ígéretek beváltásával is, noha ennek nem kellene így lennie. Az országnak ugyanis az az érdeke, hogy erőteljesen támogassa Kijevet, illetve hogy a háború gyorsan, az ukránoknak kedvező feltételek mellett fejeződjön be.
