Helyek, amelyek már nincsenek – Hedeby, a vikingek elpusztult kereskedővárosa
A germánul Haithabu néven is ismert település a Balti-tengerre néző Schlei-öböl meghatározó kereskedővárosa volt, amely a IX. és a XI. század között élte virágkorát, majd gyors egymásutánban kétszer is kifosztották.
A VIII. és IX. században még félelmetes harcosokként megismert vikingek később az európai kontinensen inkább kereskedőkként voltak jelen, ennek pedig az oka az erős Frank Birodalom volt, amivel túlságosan kockázatos volt tengelyt akasztani, hiszen semmiféle gazdag zsákmány nem ért meg egy frank büntetőhadjáratot.
Helyek, amelyek már nincsenek
Sorozatunkban olyan természeti képződményeket vagy ember alkotta építményeket mutatunk be, amelyek mára eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Sorozatunk minden részét itt olvashatja el.
Ebben az időszakban a viking kereskedővárosok hálózatként kezdték átfonni Észak- és Északkelet-Európát. Ezeket elsősorban a Balti-tenger partvidékén lehetett megtalálni, de a trendtől némiképp elütő példa gyanánt megemlíthetjük a szintén a hálózathoz tartozó angliai Hartwick városát is.
Hedeby helyét a mai Németország északi határán kell keresni, Schleswig városától nem messze, délre.
Már alapításakor, a VIII. század végén is kereskedővárosnak szánták, hiszen a Nyugat és Kelet-Európa, valamint az Európa és Nyugat-Ázsia közötti kereskedelmi úthálózat egyik metszéspontján hozták létre. A város fő árucikkeit a rabszolgák, a szőrmék, a különféle kelmék, a vas és a fegyverek mellett a kifejezetten fejlett kézművesiparának termékei alkották.
A virágzó város
Persze ne gondoljuk, hogy a középkori viszonyok között csak úgy a semmiből elő lehetett rántani egy pezsgő kereskedelmi élettel teli várost. Hedeby népességét például azzal duzzasztotta fel a dán Godfred király, hogy 808-ban lerombolta Reric szlávok lakta kereskedővárosát és a túlélőket, különös tekintettel a tapasztalt kereskedőkre, pedig áthajtotta Hedebybe. Az ilyen és ehhez hasonló „áttelepítések” nem számítottak ritkaságnak a korszakban.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.