Mi vezetett el ahhoz, hogy nyugati szövetségeseivel szemben konfrontatív, a keleti rezsimekkel viszont simulékony és megengedő Magyarország? Mi mozgatja az orbáni külpolitikát, a keleti nyitást? Van-e egyáltalán értelme ez utóbbinak és mik Orbán Viktor ambíciói a világszínpadon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ 55 perces dokumentumfilmünkben, 14 egykori és jelenlegi politikust, valamint diplomatákat és elemzőket megszólaltatva Orbán Viktor külpolitikájáról.
A rendszerváltáskor és utána is hosszú évekig kifejezetten atlantista és nyugatbarát Orbán Viktor a második kormányzati ciklusától kezdve fokozatosan hátat fordított addigi szövetségeseinek, miközben egyre szorosabbra fűzte a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával. Az orbáni külpolitikát helyeslők szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen ez az új idők szükséges velejárója, ugyanezt csinálja Németország is. Mások szerint azonban ez távolról sincs így, és a látványos fordulatnak sokkal inkább személyes és belpolitikai mozgatórugói vannak. Fontos egymáshoz illesztenünk a talált puzzle darabokat, hogy megértsük, hová is hajózunk tulajdonképp, mi várhat ránk a szomszédunkban dúló háború, az EU-val zajló egyre élesebb viták és a gazdasági válság hullámain túl.
A Két világ között – Orbán Viktor útja Nyugatról Keletre című dokumentumfilmünkben igyekeztünk összerakni a teljes képet Charles Gatitól André Goodfrienden keresztül Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszterig 14 szakértő megszólaló és jó néhány archív anyag segítségével.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
