„Megbomlott az egyensúly és a növekedés képlete. A növekedés mértéke rendben van, de az egyensúly megbomlását három plusz egy terület jelzi. Megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államháztartás hiánya messze három százalék felett, és messze a tervezett 4,9 százalék felett alakulna, ha nincs valamilyen módosítás. Az államadósság mértéke, az államadósság szintje fenntarthatatlan, 42 ezermilliárd forint, 30 százalékos növekedés történt két év alatt! Megbomlott a fizetési mérleg egyensúlya is. Ezzel az egész évtized felzárkózása került veszélybe. A három plusz egy veszély között ott van az infláció is, amely közös ellenség” – ezekkel a vészjósló szavakkal vezette be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás című tanulmány bemutatását a Magyar Nemzeti Bank elnöke, leszűrve a következtetést: szükség volna a külső és a belső egyensúly gyors helyreállítására, az általuk javasolt reformok beindítására.
A kormány összetételét alapvetően az határozza meg, milyen stratégiai célokat tűz ki - erről beszélt a választás után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, aki épp emiatt úgy tartotta reálisnak, hogy május végére alakul meg a kabinetje.
Matolcsy György azzal lepte meg hallgatóságát, hogy az egyensúly megbomlását összefüggésbe hozta a válságkezelés választott módjával, holott korábban úgy beszélt az ikerdeficitről és az inflációról, mintha a semmiből zuhant volna rá a magyar gazdaságra.
„Hitelalapú válságkezelés” történt, fejtegette, amely sikeres volt ugyan, de a hitelt vissza kell fizetni. Az államnak is. Ez persze a nyakló nélküli költekezés hosszú hónapjaiban, a választások előtti kormányzati pénzszórás idején is világos volt. Ekkor azonban Matolcsy legfeljebb általánosságban beszélt a költségvetési korrekció szükségességéről, említést sem tett arról, hogy annak oka az ultra laza költségvetési és jegybanki politika volna, sem arról, hogy az állam eladósodása veszélyes méreteket ölt.
