„Most vagyunk a csúcson, biztosan lesz erózió, ezért az új kormánynak rövid távon mérlegelnie kell azokat az intézkedéseket, amelyek népszerűségvesztést okoznának” – írta Jaksity György közgazdász, a Concorde alapító-elnöke a HVG megkeresésére.
Nagy Márton „kamuzással” vádolta a HVG-t. Szerintünk nagyon nincs igaza.
Az elmúlt öt év 24 legfontosabb gazdasági előrejelzéséből négy olyan volt, amiben igaza lett a kormánynak. 2025-ben a repülőrajt elmaradt, az infláció jóval a terv fölött gyorsult, és a hiánycélt sem sikerült belőni.
Miért halt meg úgy Semmelweis Ignác, hogy nem ismerték el a felfedezését? Miért csak az elmúlt pár száz évben hozott a technika fejlődése életminőség-javulást is, és mi a baj azzal, ahogyan ma egymás után jönnek a nagy újítások? Az erre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat.
A hazai össztermék csupán 0,4 százalékkal nő, az árrésstopos elfojtási törekvések ellenére 4,7 százalékos lehet az éves infláció, és az Alaptörvényben előírt mérséklődés helyett tovább duzzadhat az államadósság – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint. Bár a határokon átnyúló terjeszkedés akadályai továbbra is fennállnak, egy rugalmas és előremutató ökoszisztéma mutatkozik. A magyar vállalkozások válaszai egyes területeken meglepő eredményeket is hoztak.
Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?
Leginkább a vagyon elleni bűncselekmények szaporodtak el, ezen belül is a lopások és a különféle csalások.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint 2024 nehéz év volt a Mol-csoport számára. Bukó a hulladékbiznisz, és a kutakon is inkább a büfék bevétele nőtt, mint a benzineladásé.
Károgó ellenzékiekről, a Matolcsy Györggyel meglévő ellentétéről és arról is beszélt Nagy Márton a parlamenti meghallgatásán, hogy az infláció kapcsán nincs itt semmi látnivaló. De azt is elmondta, hogy a fiatalok túl későn kezdenek el dolgozni.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
Öt éven belül harmadszor csúszott recesszióba a magyar gazdaság, egyre távolabb kerülve a miniszterelnök céljától, az évi 3–6 százalékos növekedéstől. A kudarc okairól hallgatnak Orbánék.
Kevesebb gond volt a vendégmunkásokkal, mint a magyarokkal, a túlzott béremelés pedig öngyilkos stratégia lehet – nyilatkozta Sinkó Ottó.
Kormányhatározat készült a 21 pontból, amelyekről már egy hete beszélnek a politikusok, de aki hatalmas bejelentésekre számított, annak csalódnia kellett.
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Most kell egy olyan vállalkozói réteg, amelyik mer a komfortzónáján kívül mozogni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki arról is beszélt, hogy amikor új MNB-elnök lesz, nagy lehetőségek nyílnak majd meg.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
