Austin Butler viszi a vállán, pontosabban a csípőjén az új Elvis-filmet

A hangom isten adománya – mondta Elvis Presley, és valóban, néhány hónappal később már milliók gondolták ugyanígy. De nem mindenki. A házi oltárok új, neonfényben tündöklő istenségéről az Encyclopaedia Britannica – amely mégiscsak régebbi, mint a szórakoztatóipar két bibliája, a Variety vagy a Billboard – 1956-os évkönyvében ez a mondat áll: „A rock and roll barbársága tudatosan vállalja a dzsungel ideáljait.” Egy évvel később Frank Sinatra, aki megérezte, hogy megingathatatlannak gondolt trónja elsöprő támadás alatt áll, úgy nyilatkozott, hogy a rock and roll a legocsmányabb zenei kifejezési forma, a világ valamennyi bűnözőjének szennyes indulója.