Kommunista császárrá válik a pártkongresszuson Hszi Csin-ping

„Az idei év legfontosabb választása egyáltalán nem választás, hanem koronázás” – szarkasztikusan így foglalta össze a The Wall Street Journal amerikai napilap szerkesztőségi véleménye a Kínai Kommunista Párt (KKP) XX. kongresszusán az október 22-én (e cikk megjelenésének másnapján) várható történéseket. Vagyis azt, hogy Hszi Csin-ping harmadszor is megkapja a pártfőtitkári tisztséget, felrúgva azt a kétmandátumos informális korlátot, amit a reformokat elindító néhai Teng Hsziao-ping szabott azért, hogy még egyszer senkinek se lehessen olyan kizárólagos hatalma, mint Mao Ce-tungnak volt, és senkit se övezzen olyan személyi kultusz, mint a „nagy kormányost”.

Kínának nagy tervei vannak a világgal

Ha tudni szeretnénk, mi játszódik le Hszi Csin-ping fejében, mi alapján hoz döntéseket, akkor interjúkból nem fogjuk megtudni. Hszi Csin-ping ugyanis egyetlen interjút sem adott, mióta pártfőtitkár lett. Ahogyan sajtótájékoztatót sem tartott és nem vett részt beszélgetésen, vitán meg aztán pláne nem, vita nincs.

A kongresszus előkészületeit, a közösségi médiában, utcai feliratokon és viráginstallációkban megjelent üzeneteket látva ez utóbbi szándék már rég szertefoszlott. A hatalomgyakorlás exkluzivitását pedig formálisan szavazással legitimálja a kongresszus 2296, gondosan kiválogatott küldötte. Ők döntenek a mintegy kétszáz fős központi bizottságról (plusz nagyjából 170 póttagról), a 25 tagú politikai bizottságról, majd ez utóbbi az állandó bizottságról, ami a pártpiramis testületi csúcsa. De

ezek a voksok csak formalitások, a lapokat már rég leosztották.

A korábbi kongresszusokon a KKP frakciói egyezkedtek a posztokról, a főtitkár személyét pedig gyakorlatilag a Mao halála után a színfalak mögül irányító nyolc veterán határozta meg.