Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Belenyugodott vereségébe a brazil elnökválasztáson Jair Bolsonaro, így januárban visszatérhet az ország élére a baloldali Lula, és vele a korábbi jólét iránti nosztalgia.
Nem éppen dicséret az Egyesült Államokra nézve, ha demokrácia tekintetében példaként állítják elé a négy évtizede még katonai junta vezette Brazíliát, márpedig ezt az utóbbi napokban többen is megtették a legnagyobb latin-amerikai országban tartott elnökválasztás után. Kezdve azzal, hogy a 220 milliós országban tökéletesen és gyorsan működött az 1996 óta létező elektronikus szavazási rendszer, és míg az USA-ban napokat kell várni választókerületek vagy államok adatainak véglegesítésére, Brazíliában órákon belül megvolt az eredmény, amihez több mint 120 millió voksot kellett összegezni.
Az eredményt aztán a példaképéhez, Donald Trumphoz hasonlóan már előre csalást emlegető, hivatalban lévő Jair Bolsonaro elfogadta, az autópályákat több helyen elbarikádozó híveit békés tiltakozásra sürgette, nem pedig a fővárosba hívta, hogy még jobban lázadásra tüzelje őket.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.