„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák legnépszerűbb, legjobb karainak és szakjainak a toplistáját is közli.
A végzősök nyelvvizsga-kötelezettségének eltörlése differenciálni fogja a diplomák értékét – értenek egyet azok az egyetemi rektorok, akik a HVG Diploma hamarosan megjelenő különszámában értékelték az elmúlt időszak felsőoktatási változásait.
Ezek közül az egyik legkomolyabb vitát kiváltó elképzelés egyértelműen az idegen nyelvi előírások felpuhításának terve, amely november végén kerül majd a parlament elé. Ha rábólintanak, a jövőben az egyetemek és főiskolák dönthetnek majd arról, milyen nyelvi követelményeket szabnak a végzőseik számára.
Eddig a diplomák kiadásának központi feltétele egy legalább B2-es nyelvvizsga megszerzése volt – az ország legjobb egyetemein és a kisebb, alig néhány képzést kínáló főiskolákon egyaránt.
A kormány azzal indokolja a most tervezett lazítást, hogy hasonló szabályozás sehol nincs az Európai Unióban, ráadásul az oklevélszerzés nyelvvizsgához kötése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Valóban nem.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Több szempontból is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.