NER-es csontvázak előkerülését is kockáztatja Orbán az uniós pénzekért cserébe

Mi sem bizonyítja jobban a kormány kétségbeesett próbálkozását az uniós pénzek elnyerésére, mint hogy már olyan törvényeket is hajlandó elfogadni, amelyekkel akár a NER kertjében elföldelt „csontvázak” is előkerülhetnek.

A helyreállítási pénzekért cserébe Brüsszel átfogó igazságügyi reformot követel, sőt a jelek szerint már nem éri be ennyivel. Bár a magyar parlament az uniós elvárások alapján, az úgynevezett kondicionalitási eljárás lezárása érdekében novemberben elfogadta a büntetőeljárási törvény módosítását, ezzel nem sikerült maradéktalanul eloszlatni az aggályokat.

A pénzcsapok megnyitásához így még a módosított törvényben is újabb módosításokat vár el az Európai Bizottság, hogy az olyan korrupciós, vagyon elleni, pénzmosási vagy a költségvetést megkárosító bűncselekmények is bíróság elé kerülhessenek, amelyek ügyében korábban megszüntették vagy el sem rendelték a nyomozást. Ráadásul az idő sürget: a jogszabályi változtatásoknak kevesebb mint egy hónap múlva, január elsejével már hatályba is kell lépniük.

A Bizottság úgy számol, erősebb Orbánnál, nagy csata jön a Tanácsban

Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.

Az, hogy az uniós források védelme érdekében ilyen drasztikusan bele kellett nyúlni a büntetőeljárási törvénybe, nem véletlen. A Bizottságnak már régóta szúrta a szemét, hogy a komolyabb korrupciós ügyekben, még ha el is rendelik a nyomozást, a magyar hatóságok a legritkább esetben emelnek vádat. Az elsikált ügyek között kis- és nagyhalak gyanús üzletei egyaránt akadtak, élükön a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak Elios-féle bizniszével.