Bár a kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy a háború kitörése óta 1,89 millióan érkeztek Ukrajnából Magyarországra, ez az adat több szempontból sem írja le a valóságot. Nemcsak azért, mert a határt átlépők döntő többsége néhány órán vagy napon belül továbbutazott Nyugatra, de azért sem, mert ebben a számban benne vannak a Kárpátaljáról ingázók, sőt még azok is, akik karitatív segítségnyújtás céljából lépték át – idefelé és odafelé is – a határt. Ugyanakkor a hivatalos kimutatásban nincsenek benne a katonai szolgálat elől menekülve a zöldhatáron átszökő, zömmel fiatal férfiak.
Hihetnénk, hogy kicsit közelebb visz a megoldáshoz, ha a menedékesstátuszt igénylők számát nézzük – ők december közepéig 32 ezren voltak –, de sokan nem adtak be ilyen kérvényt, mások meg, bár megkapták a papírt, utóbb mégis továbbálltak. Nem látszanak az adatban az ukrán–magyar kettős állampolgárok sem, mivel ők – a 22-es csapdájába esve – magyar állampolgárként nem folyamodhatnak a státuszért.
4,4 millió ukrán kért és kapott tartózkodási engedélyt az EU-ban
7,7 millió ukrán menekült hagyta el az országot a háború kitörése óta. Megnéztük, mennyien tértek haza és mennyien telepedtek le az EU területén, illetve milyen fogadtatás várta őket. Az EUrologus ukrán menekültügyi körképe.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
