Be sem idézték tanúskodni Varga Juditot a helyettesét is érintő Völner–Schadl-ügyben

Az idei év igazán tevékenyen indult Varga Juditnak: miután az igazságügyi miniszter az ünnepek alatt „igazságügy” feliratú mézeskalácsot sütött, és kipihente magát, interjút adott az Indexnek. Ebben többek között olyan fogós kérdésekre is válaszolt, hogy például 18 fok van-e a minisztériumban. (Igen.)

Arra a kérdésre, hogy a 2021 végén kirobbant Völner–Schadl-ügy mennyire rázta meg a minisztériumot, Varga Judit úgy felelt: „Gondolhatja.” Szerinte a jogászszakma krémje dolgozik a tárcánál, akik közül „biztos, hogy sok mindenkinek rosszul esett ez a történet. Nem véletlenül mondtam a miniszteri meghallgatásomon, hogy feladatom visszaállítani a renomét, sok munkával és szorgalommal begyógyítani azt a sebet, amit ez az ügy ejtett.” Ez a folyamat szerinte jól halad. „Női szemmel nézek a portfóliómra. Ugyanis, amikor elmegyek otthonról, akkor is azt szeretem, ha úgy zárom be az ajtót, hogy mögöttem minden rendben van” – magyarázta. 

Közgyűlést tartott a végrehajtói kar, de nem váltották le a korrupcióval vádolt elnököt, Schadl Györgyöt

A Völner-botrányról még annyit mondott a tárcavezető, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség foglalkozott az üggyel, a minisztériumban nem volt szükség belső vizsgálatra, a nyomozók ide jártak, együttműködtünk, átadtuk az iratokat. Az első perctől kezdve a jogszabályoknak megfelelően, a tisztességes együttműködés jegyében adtuk meg azt a segítséget, amit elvártak tőlünk.” Ő tanúskodásra nem kapott idézést – jelentette ki.

A jogállamisági tárgyalásokról azt mondta Varga Judit, hogy „mindenkit erősen igénybe vett a folyamat. Július közepe óta több tucat szakember azon dolgozik, hogy megfeleljünk azoknak az igényeknek, amelyek Brüsszelből jönnek. Több száz oldalnyi angol nyelvű levelezésről van szó, lábjegyzetekkel.” Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte

amikor a másik fél részéről az a cél, hogy »ne legyen rajtad sapka«, ötszáz oldalban mindig lehet találni olyat, amibe bele lehet kötni”.

Arra a felvetésre, hogy hogy az elmúlt években megbomlott-e a bizalom a magyar kormány irányába Brüsszelben, Varga Judit azt válaszolta: Azért sajnálom az ilyen kérdéseket, mert azt igazolja, hogy mennyire kifizetődő egy ország ellen gyűlöletkampányt indítani. Kialakul az a percepció, hogy »nektek magyaroknak, jobban kell vigyáznotok, mert ti egyszer már összetörtétek a bizalmat«. Én ezt teljesen máshogy látom. Egyszerű magyar állampolgárként is azt gondolom, hogy több mint 10 éve annyiszor érdemtelenül, aljasan támadnak minket, csak azért, mert a saját utunkat járjuk, miközben korrekten együttműködünk a többi nemzettel, hogy nem tudtunk mást tenni, mint felvenni a kesztyűt. A bizalom alapvetően a mi oldalunkon tört össze.”

A brüsszeli szankciókról szóló bombás kormányzati plakátokról a miniszter azt mondta: „Az, hogy kint van egy ilyen plakát, nem azt jelenti, hogy nem ítéljük el a háborút és az agresszort. Szóval nem ez a gond, hanem az, hogy rávilágítunk a kényelmetlen igazságra. Ez pedig már a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozásához vezető út.”

Szerinte „megalapozatlanul hozzák összefüggésbe a bombás plakátokat azzal a tragédiával, amiben egyébként Magyarország egy szívvel áll ki az elesettek mellett, hihetetlen méretű humanitárius segélyben részesítjük Ukrajnát, és befogadjuk a menekülteket. A plakát kifejez egy állítást, amely állítás mögött tények és adatok vannak, a valósággal szembesíti Európa és Magyarország közvéleményét. Lehet fintorogni, de ahogy a közismert mondás tartja: még ha nem is értek egyet azzal, amit mondasz, akkor is mindent megteszek, hogy elmondhasd.”

Az EU által Magyarországgal szemben támasztott elvárások teljesítéséről azt mondta, részéről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat. Arról, hogy ez érinti-e majd az Országos Bírói Tanács jogköreit, azt mondta: „sok minden megjelent a sajtóban, a javaslataink a nyilvános konzultáció során megismerhetőek és véleményezhetőek lesznek. A teljesítési határidő március 31.”

Hozzátette: „Az ügy érdekessége, hogy olyan rendszert kezdtek az utolsó kanyarban kritizálni, amit 2012-ben hozott létre Magyarország, jóváhagyta a Barroso-féle bizottság (...). Azóta semmit nem változott a bírósági igazgatási rendszer.”

A miniszter végül arról beszélt, hogy a nyugalom és a szeretet évét szeretné meghirdetni 2023-ra. „A minisztérium legérdekesebb része az uniós terület, de sok téma van, amelyekről nem írnak minden nap, mégis hasznosak az állampolgárok életében. Ilyen a családjogi munkacsoport működése, sok civil szervezettel dolgozunk együtt, olyannal is, amellyel nem feltétlenül egyezik a véleményünk mindenben, de amikor egy válóperben jobb lesz a gyerekeknek, az közös érdek” – fogalmazott.