A „keresztény gyökerű” Orbán-kormány idején csökkent igazán a vallásukat gyakorlók száma

Annyi templom felújítását jelentették be kormánytagok 2010 óta, hogy ennek alapján már nem is volna szükségük a kistelepüléseknek a minap bejelentett új pályázatra. Miközben a templom ma is a falvak egyik büszkesége, a hitélet szempontjából egyre kisebb a szerepe.

A „keresztény gyökerű” Orbán-kormány idején csökkent igazán a vallásukat gyakorlók száma

A közösségformálás szempontjából is előnyösebb lenne, ráadásul a terjedő paphiányra is orvosságot jelentene, ha a kistelepülések összeállnának, és az iskolabusz mintájára templombuszt szerveznének, hogy a hívek nagyobb létszámban, egy központi helyen összegyűlve, együtt vehessenek részt az istentiszteleten – ez derült ki a HVG tapasztalataiból. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kisebb településeket a templomuk felújításának lehetőségével megnyerni próbáló kormány mekkora „közönségigényre” reagál azzal, hogy az italboltok és kocsmák megtámogatása mellett milliárdokat fordítana a költségvetésből a szakrális építmények rendbetételére. Persze úgy, hogy annak eredménye még a választások előtt megmutatkozzon.

Ha a templomok ma már nem is játszanak olyan központi szerepet egy-egy község életében, mint néhány évtizeddel ezelőtt, egy falu identitásához hozzátartozik, hogy áll-e ott ilyen, fizikai értelemben is viszonyítási pontnak számító építmény. „Toronyiránt” vagy „a templomnál forduljon jobbra” – az, hogy lehet-e ilyeneket mondani, különösen azok után vált sok helyen fontossá, hogy a kistelepüléseken az önkormányzati ügyeket többnyire összevont körjegyzőségekből intézik; a legtöbb faluban nincs már helyben sem orvosi rendelő, sem posta vagy bármi hasonló, találkozási helyként is szolgáló középület, leszámítva (ha van) a kocsmát.

A kistelepülési templomok felújítására meghirdetett programmal önmagában nem is volna probléma, hiszen aligha akad ma olyan falu, amely saját zsebből ki tudná fizetni, hogy erős várként álljon, ne dőljön össze a többnyire műemlék, de legalábbis műemlék jellegű temploma. Márpedig az épített örökség megőrzése valóban, világnézettől függetlenül, közérdek. Az viszont már kérdések sorát veti fel, hogy mennyi is az annyi.

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.