Brüsszel akciókat szervez a bevándorlók visszaküldésére, de a technikai kivitelezés is kérdéses

Az Európai Unió menekültügyi rendszere sok különböző területet szabályozó uniós szintű joganyagból állna, ha létezne. Egyelőre azonban nem létezik, mert főbb alkotóelemeit illetően nincs konszenzus a tagállamok között. Most az Európai Bizottság 2020-as menekültügyi és migrációs tervezete hever az asztalon, felváltva a Bizottság 2016-os javaslatát. Ebben lényegében hatékonyabb határvédelemről, a menedékkérők előszűréséről, a jogosulatlanul ide érkezők vagy itt tartózkodók visszaküldésének gyorsításáról, ezáltal a másodlagos, belső mozgás korlátozásáról van szó.

Ugyancsak fontos elem a terhek megosztása, ez azonban nem jelenti a menekültek kötelező érvényű letelepítését: másképpen is ki lehet fejezni a támogatást, például pénzzel vagy a visszaküldések támogatásával, megszervezésével. (Nagyon fontos, hogy a menedékkérők és menekültek alatt mindig a menedékért folyamodókat, illetve a védelemben részesülteket kell érteni - a gazdasági bevándorlókat sosem.)

A visszaküldés az a terület, amelyben az EU gyors előrelépést szeretne elérni, főleg azért, mert erről tulajdonképpen nincs vita a tagállamok között, a nehézséget maga a logisztika okozza. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság készített egy új stratégiát, de a svéd soros elnökség a menekültügy egyéb területeit illetően is szeretne látható előrelépést elkönyvelni. Ennek érdekében a február 8-9-i rendkívüli EU-csúcson napirendre kerül a téma - ne legyenek illúzióink: nagy vita lesz, de áttörés nélkül. A cél nem is az, hogy minden kérdésben megegyezzenek, hanem hogy ismét napirendre kerüljön és ott is maradjon a téma.