Az elmúlt néhány év kihívásai véget vetettek annak a kényelmes tévhitnek, hogy lehet a pillanatnak élni és nincs szükség hosszú távú víziókra, csak prosperitásra. A klímaváltozás a szemünk láttára történik, a világjárvány szinte a semmiből jött és világított rá a társadalmak védtelenségére, a háború pedig új fejezetet nyitott a nyugati világ berendezkedésében.
Magyarország 2050
Mennyien élünk majd itt? Hol lakunk majd? Lesz-e még Velencei-tó? Mi történik az Alfölddel? Mit eszünk majd? Hogy beszélünk? Hol tart majd a technológiai fejlettségünk? Hol lesz a helyünk a világban? A hvg360 új sorozata azt igyekszik kideríteni, hogy néz majd ki Magyarország 2050-ben? Abból indulunk ki, ami ma megjósolható, de azt is keressük, mit kellene tenni, ha ezen változtatnánk. Szakértők beszélnek, írnak erről, és indítanak el reményeink szerint vitát. 27 év választ el minket ettől a dátumtól. Közelebb van, mint gondolnánk.Ez sorozatunk első cikke, a Magyarország 2050 összes írása itt lesz elérhető.
2023-ban muszáj előre tekinteni, amikor fontos, a társadalmat és annak fenntarthatóságát érintő kérdéseket boncolgatunk. Éppen ezért indítjuk el a hvg360-on a Magyarország 2050 című sorozatot, hogy megnézzük: jelenlegi tudásunk alapján mi várhat ránk a nem túl messzi 2050-ben.
Bár a dolgok többsége attól is függ, milyen politikai és gazdasági döntések születnek addig Magyarországon, van egy dolog, amivel még a mostani rendszer sem tudott mit kezdeni, bármennyire is igyekezett: a népességfogyás és a társadalom elöregedése. Az elmúlt 12 évben a halálozások a Covid nélkül is drámaian magasak voltak, a születésszám 2022-ben megközelítette a rendszerváltás óta mért legalacsonyabbat, a természetes népességfogyás már a járvány előtt 40 ezer fő felett volt évente.
Ha itt tartunk most, mennyien és milyen korúak leszünk Magyarországon 2050-ben, és hogyan fogja ezt befolyásolni a klímaváltozás, a home office, vagy éppen a migráció? A sorozat nyitóepizódjában Tóth G. Csaba demográfus-közgazdásszal, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Corvinus Egyetem tudományos munkatársával beszélgettünk.
hvg360: Ha az a kérdés, mennyien leszünk Magyarország 2050-ben, mi tud válaszolni egy demográfus és mi alapján?
Tóth G. Csaba: A demográfia sem lát a jövőbe, de az elmondható, hogy alapvetően négy dologtól függ. Ebből három, a születésszám, a várható élettartam és a vándorlás teljesen nyilvánvaló, de legalább ilyen fontos a korszerkezet is.
Obádovics Csillával ezek alapján különböző forgatókönyveket készítettünk 2050-re, a legvalószínűbbnek szerintünk az tűnik, hogy az elmúlt évtizedekhez képest gyorsuló ütemben folytatódik a népességcsökkenés
és nagyjából 8,5 millióan élnek majd Magyarországon.
Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Corvinus Egyetem tudományos munkatársa
Veres Viktor
hvg360: Még nem látjuk a mostani népszámlálási eredményeket, de ez nagyjából azt jelenti, hogy egymillió lakost veszíthetünk 27 év alatt.
T. G. Cs.: Bő egymilliót.
Ahhoz, hogy ezt alapforgatókönyvnek tudjuk nevezni, az alábbi feltételezések kellettek. Mi úgy számoltunk, hogy a várható élettartam hasonló ütemben fog növekedni, mint az elmúlt 10–20 évben; a férfiaké a mostani 72-ről 79-ig, a nőké pedig 79-ről 84-ig emelkedik. A nemek közti eltérésnek jelenleg három összetevője van: 40 százalékban az életmódbeli különbségek (a férfiak kockázatosabb tevékenységei és kevésbé egészséges életmódja, például az alkoholfogyasztás), szintén 40 százalékban önmagában a többletdohányzás és mindössze 20 százalékban a genetika. Ez az olló a jelenlegi trendek, főként a férfiak és a nők dohányzási szokásai közötti különbségek mérséklődése miatt folyamatosan zárul. Ez a mortalitás. A fertilitás, a termékenység már bonyolultabb.
