Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Napok óta vihar előtti csend uralkodik a kelet-ukrajnai frontokon. Komoly összecsapásokról csupán a Donyeck megyében lévő Bahmut környékéről érkeznek hírek, ahol az orosz erők – a Wagner-zsoldoshadsereg és a légideszantos elit katonák – továbbra is próbálkoznak az egykor nyolcvanezer ember lakta város elfoglalásával. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta eltelt több mint egy évet jellemző súlyos harcok hiánya ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szemben álló felek tétlenkednének.
Az ukránok még gyűjtik az eredetileg valószínűleg április-májusra tervezett ellentámadáshoz szükséges erőket. Katonai források szerint Kijev eddig már 12-16 dandárt állított össze – Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint egy dandár a szervezeti elemektől és a megerősítő egységek számától függően 3-4 ezer katonából áll –, s közülük kilenc számít már jól felfegyverezettnek. Ezek a dandárok összesen több mint kétszáz nyugati harckocsit, további nyolcszáz egyéb páncélost, valamint 150 ágyút mozgatnak.
