„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
HVG: Hogyan vezettek el a Le Monde címlapján 1972 óta megjelent karikatúrái a véleményszabadság, a szabadságjogok védelmében 2006-ban Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárral elindított Cartooning for Peace (Karikatúra a békéért) elnevezésű mozgalomhoz?
Plantu: Amikor a Jyllands-Posten dán napilapban megjelentek a Mohamed-karikatúrák, óriási dühöt váltottak ki a muszlim világban. Az istenkáromlásnak tartott rajzok nyomán elindult karikatúraháború, a beígért merényletek hallatán Kofi Annan megkért, hívjak össze a New York-i ENSZ székházba különböző vallású, muszlim, zsidó, keresztény vagy éppen ateista karikaturistákat. A parázs vitaest végén Annan odasúgta: „Ugye tudod, hogy egyetlen alkalom nem elég, és létre kell hozni egy szervezetet?” A mozgalom lényege, hogy mi, karikaturisták riasztjuk egymást, ha fenyegetések, atrocitások érik a kollégáinkat bárhol a világon, és szolidaritásként rajzokat készítünk. A következő tizenöt évem az önkéntességben telt, és most 11 fős csapattal fürkésszük, milyen fenyegetésekkel, betiltásokkal, tabukkal kell a karikaturistáknak szembenézniük.
HVG: Előfordult, hogy cenzúrázta magát?
