Krusovszky Dénes: Kell, hogy legyen kijárat abból, amiben mi itt vagyunk
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: vírusirtó, ámokfutók, városvédő, izomból, őfelsége.
Vírusirtó (Orbán a CPAC budapesti találkozóján egyebek közt azt mondta, hogy a migráció, a gender és a woke is ugyanannak a vírusnak a variánsai.)
Ámokfutók (Több szerbiai tömeggyilkosság történt.)
Városvédő (Karácsony Gergely a hvg360-on, a Fülke Extrában fejtette ki, miként száll harcba a főváros a kormánnyal, miként látja saját esélyeit az ellenzéki pártok között, illetve a kormány majdani főpolgármester-jelöltjével szemben.)
Izomból (Egyre indulatosabbak a tiltakozó diákok és a rendszerint a Karmelita kolostornál velük szemben álló rendőrök. Gázspray-t vetettek be a tüntetők ellen, sokakat őrizetbe vettek és egész éjszaka fogva tartották őket, volt köztük parlamenti képviselő is. Erről maga az érintett, Tompos Márton is mesélt a hvg.hu Fülke podcastjában)
Őfelsége (A hét leglátványosabb eseménye III. Károly megkoronázása volt Londonban.)
Hadd indítsak rögtön egy magánjellegű spoilerezéssel: ez egy szép hét volt, nekem. A kedves olvasó kezdjen, amit hangulata diktál, ezzel az információval. Ez lenne gyakorlatilag a mi kis párbeszédünk mozgástere. De nem is emiatt mondom, amit, hanem hogy jelezzem, mennyire szubjektív minden, és mennyire kevéssel be tudja érni az ember fia-lánya vagy akármilyen rokona. Szép volt ez a hét tehát, például mert se jómagamnak, se gyermekemnek nem fújt a májusi szél a pofánkba gázsprét. Az élet kis örömei, ugye. Vagy, emeljük a tétet, nem kellett ámokfutók elől sem menekülnünk mostanában. Helyette mi volt, bóklászás a fűben, séta a Dunaparton, hosszú hidegkúti délutánok. Mintha nem ez lenne a normális, pedig de. A rémtörténetek nélküli világ igézete.
A minap szóba került, hogy a pár (kertvárosi) utcára lévő általános iskolából vajon jöhet-e már egyedül haza a gyerek. Hány éves kortól lehet ezt rendszeresíteni, mindenképpen kell-e hozzá mobiltelefon mindkét fél részére stb. Emlékezetem szerint gyerekkoromban olykor már óvodába is egyedül mentek a kölkök, bandában, oké, de felnőtt nélkül. Aztán elsőtől fogva ez nem is volt kérdés. Most egy szülő ismerős közbeveti, jó, de mi van, ha valaki berántja az autóba a gyereket, és elviszi magával. Hogy micsoda? Ki tenne ilyet, miért, hová vinné? Miért jut ilyen az eszünkbe?
Egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy régen minden jobb volt, de azért voltak dolgok, amelyek tényleg emberibb mederben futottak, meg voltak olyanok is persze, amelyek épp ellenkezőleg. De talán ez, hogy a reflexeinkbe íródtak a rémtörténetek, hogy első asszociációk mindig a legrosszabb is egyben, talán nem volt mindig így. Berántják és elviszik. Ó, tömegmédia, te átkozott, te tetted ezt!