Kétszer annyi energiát fogyaszthat az új amerikai adatközpont, mint teljes Utah állam
Stratos néven épülhet meg az új adatközpont az Egyesült Államokban, amire a szakemberek szerint a Kínával folytatott verseny miatt van szükség.
A gigawattok nem sokat mondanak az átlagembernek, az atombomba viszont – sajnos – annál többet. Ezért is választott ilyen hasonlatot a Utah Állami Egyetem fizikaprofesszora, Robert Davies azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyei lehetnek egy tervbe vett adatközpontnak. A „hiperskálájú” (magyarán: nagyon nagy) létesítményt a Utah-állambeli Box Elder megyében tervezik megépíteni, az ismert kockázati tőkés, Kevin O’Leary támogatásával.
A Stratos projekt keretében tervezett adatközpont annyi energiát (akár 9 gigawattot is) felemészthet, amennyi több mint az egész állam által felhasznált villamosenergia-mennyiség kétszerese. Önmagában már ez is ijesztően hangzik, azonban van itt egy másik adat is, amelyről kevesebb szó esik, vagy inkább esett idáig.
A fizikaprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy a 9 gigawatt mellé még valami más is érkezik: az adatközpont által kibocsátott hő további 7-8 gigawatt energiát jelent majd hulladékhő formájában. Ezzel pedig a teljes hőterhelés döbbenetesen megnő. Ezt a mértéket nehéz felfogni. Ezért is illusztrálta Davies a környezeti terhelést azzal a hasonlattal, hogy „olyan, mintha naponta 23 atombomba robbanna fel”, még ha a párhuzam fizikailag nem is szó szerinti. A hasonlata valójában nem robbanásra, nem sugárzásra, hanem kifejezetten a hőre utal.
A professzor számításai szerint nappal körülbelül 2,8 fokkal, éjszaka pedig 15 fokkal emelkedne a hőmérséklet. „Ez a különbség Utah félsivatagos éghajlata és a Szahara sivatag között” – ezt már Ben Abbott, a Brigham Young Egyetem ökológia professzora mondta, hozzátéve, hogy ez abszolút megváltoztatná a táj képét.
Davies számításai egyébként kiegészítik az adatközpontok hőhatásaival kapcsolatos egyre bővülő kutatások körét. A Futurism egy másik, a létesítmények hősziget hatását vizsgáló tanulmányra hívja fel a figyelmet, amely szerint akár 9 Celsius fokkal is megemelkedhet a hőmérséklet kilométerekre az adatközpontoktól. A helyi ökológia terhek mellett ez már magukra a létesítményekre is negatív hatással lehet: nemrégiben például az Amazon Web Services jelentette be, hogy a túlmelegedés miatt ideiglenesen le kellett állítania egy észak-virginiai adatközpontot.
A mesterséges intelligencia immár egyáltalán nem „felhő valahol”. A működéséhez nélkülözhetetlen adatközpontok fizikai valóságot jelentenek, óriási energia- és vízfogyasztással, hőtermeléssel, ami már saját mikroklímát generál. A következmények pedig egyelőre beláthatatlanok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
