Miért van nagyobb élet a panelben a nyolcadikon, mint a földszinten?

HVG: Az internet és a közösségi média korában, úgy tűnik, sokkal inkább a globális, mintsem a lokális szempontok jelentik a közösségképző erőt. A különböző civil önszerveződések már jellemzően nem lakóhelyi alapon jönnek létre.

Péterfi Ferenc: Ez tévedés. Itt van jó példaként a pandémia, ahol a legfontosabb támogató kapcsolatok a szomszédsági körökben alakultak ki. De a nagy beruházások ellen szerveződő tiltakozások is jellemzően a kisebb helyi közösségek akcióiként kezdődtek. Az ily módon induló közösségi fejlődés sokszor spontán módon alakul, de a klasszikus értelemben vett civil közösségek létrejöttéhez – főként nagyobb településeken – külső szakmai segítségre is szükség van.

Persze csak ott lehet a helyi lakosság bevonásával valamilyen aktív folyamatot kezdeményezni, ahol van igény, ambíció a változásra. A profi közösségfejlesztés abban tud segíteni, hogy miként lehet ennek hatékonyabb formát adni. Egyre gyakrabban vannak olyan pályázati felhívások is, amelyeknél kifejezetten feltétel a közösségfejlesztési folyamat elindítása. Ezt sajnos sokszor „lealibizik” a települések, megszerveznek két rendezvényt, és ennyi.

HVG: Egy centralizált politikai irányításban, ahol a hatalom finoman szólva is fenntartásokkal szemléli a civil társadalom vagy a közösségek önszerveződését, mennyire szól bele a politika a szakmai munkájukba?