Eltűntek a vevők az ingatlanpiacról, a panelek még valamennyire tartják magukat, megy is fel az áruk
Igaz, Salgótarjánban egy 50 négyzetméteres panel még mindig csak 17 millió forintba kerül.
#panel
Nagy pörgést hozhat az ősz a panellakások piacán, már látszanak a jelei
Egyre több az érdeklődő, akik gyorsabban kapkodnak a panellakások után az Otthon Start kedvezményes hitelprogram hatására. Kérdés, folytatódik-e az egy év alatt így is 30 százalékos áremelkedés.
50-75%-os áresés jöhet a napelemeknél
A Michigani Egyetem kutatóinak sikerült olyan anyagot kifejleszteniük, amelytől tartósabbak lehetek a perovszkit kristállyal épülő napelemek. A kutatók szerint a technológia, amint piacra kerül, jelentős áresést hozhat.
Van egy panel, amit kettévágtak Győr új választási térképén
Győrben újraszabták a választási térképet, ami viszont így törvénybe ütközik.
Az „óbudai pókember” nem is a barátnőjét akarta meglesni, egy vadidegen nő ablakában lógott órákig
A tízemeletes panelben élő nő éppen a háború sújtotta Izraelben volt, amikor a férfi az ablakában akciózott az ott lakók legnagyobb döbbenetére. Profi hegymászó kötéllel érkezett, és állítólag betörőszerszámok is voltak nála.
Kötélen, belőve lógott le a tizedikről, hogy órákig kopogjon barátnője ablakán egy óbudai férfi
A lakás üres volt, a férfit pedig a tűzoltók és a rendőrök húzták be a nyolcadik emeletnél, a konyhaablakon.
Miért van nagyobb élet a panelben a nyolcadikon, mint a földszinten?
Hogyan lehet önszerveződő közösségeket létrehozni? Miként lehet elérni, hogy egy település vagy városrész lakosai a sarkukra álljanak? Van-e még panelidentitás? – kérdéseinkre Péterfi Ferenc közösségfejlesztő válaszol.
"Arra kell biztatni a lakosokat, hogy álljanak a sarkukra"
Az önszerveződő közösségek maguktól is létrejöhetnek, de gyakran szükség van a közösségfejlesztők segítségére. Hogy lehet közösséget létrehozni a több tízezrek otthonaként szolgáló paneltelepeken?
Szörnyethalt a nő, aki kiesett egy óbudai panel tizedik emeletéről
A nő a Faluház néven ismert, hosszú panelházak egyikéből zuhant ki.
Hiába több a hirdetés, csökken az ingatlan iránt érdeklődők száma
Pedig egyes szegmensekben már az árak is lefelé indultak.
Több idő kell az ingatlanok eladásához, de a garzonok és panelek heteken belül elkelnek
Lassulás érezhető a lakáspiacon az idei év második felétől, de az értékesítési idő alapján továbbra is a kisebb alapterületű lakások számítanak slágernek.
Továbbra is vágtáznak az ingatlanárak a fővárosban, Budán már egymilliónál is többe kerül egy négyzetméter
Van olyan kerület, ahol 36 százalékkal nőtt meg a lakások négyzetméterára.
„Téves elgondolás, hogy az építészek tehetnek a lakótelepekről”
Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
Egymillió forintos négyzetméteráron is kínálnak panellakást
A tavalyihoz képest 19-38 százalékponttal emelkedtek az árak az idei első félévben.
A legdrágább volt, mégis építették. Hogyan lett ennyi panelházunk? – interjú Kocsis János Balázs várostörténésszel
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
"Nemrég egy 46 négyzetméteres panellakást 40 millióért vittek el"
Elsősorban a fiatalok és a nyugdíjasok körében növekszik az igény a panellakásokra, de a befektetők is szívesen választják a lakótelepi ingatlanokat. A felújított épületekben napok alatt kelnek el a lakások és elég magas a lakók fluktuációja is. A drágulás és az újabb lakások problémái miatt egyre kevésbé hangzik pejoratívan a lakótelepi élet, ami a lakhatási válságon is segít valamennyit.
A Halálpaneltől a párttitkár álmáig - a szocializmus „felhőkarcolói” Magyarországon
A hatvanas évek végétől kezdtek feltünedezni országszerte a hol magasnak, hol toronyháznak nevezett épületek, volt olyan város, ahol csak egy épült ezekből, máshol több is. Az alábbiakban sorra vesszük a legismertebbeket közülük.
„Úgy írt rám valaki, hogy fotózz le, én igazi panelproli vagyok!”
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
Benkő Melinda építész-urbanista: Éreztetni kéne a lakótelepeken, hogy nem állt meg az idő a 60-as években
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.