„Az EU-s pénzek leállásával sok NER-közeli cég küszködni kezdett"
15 perc
2023.05.31. 04:30
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
hvg360: Ha azt mondom, hogy Magyarország és versenyképesség, akkor mi jut az eszébe?
Czakó Erzsébet: Nemzetközi vállalatokkal foglalkozó közgazdászként a vállalatok, versenyképességgel foglalkozóként pedig a nemzetgazdaság teljesítménye nemzetközi összehasonlításban. Vannak olajozói és kerékkötői, és mostanában mintha a gazdasági versenyképesség kerékkötői erősebben hatnának, mint az olajozói.
A kilencvenes évek elején Magyarország volt a bezzegország, az akkori adatok szerint a régió többi országa, mondhatnám, sehol sem volt hozzánk képest például a versenyképességi listákon. Azóta ez nagyon megváltozott: mindegyik ország megjelent a radaron, és előretört Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Szomorú jelzés számunkra, hogy 2022-ben az egy főre eső átlagbér alapján Magyarország az EU legalsó tizedében van.
hvg360: Még úgy is, hogy az utóbbi években ekkora béremelések voltak az országban?
Cz. E.: Ha nemzetközi összehasonlításban nézzük, ez igazából csak arra volt elég, hogy tartsuk a lépést a többiekkel.
Megvan a megállapodás a minimálbérről, 560 ezer forint környékére nőhet jövőre a bruttó átlagkereset
A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.
hvg360: Akik előrébb tudtak lépni, mit csináltak másképp, mint mi?
Cz. E.: A nemzetgazdasági versenyképesség nagyon nagy vonzerővel bírt különböző gazdaságpolitikai döntéshozók számára, főleg a 1990-es évek második felében és a 2000-es évek elején. Amikor viszont kiderült, hogy 3 év alatt alig-alig történik látványos változás, nem mutattak csodát a számok, eléggé gyorsan elment a döntéshozók kedve, hogy ezzel foglalkozzanak. Lengyelországban például van évente angol nyelven kiadott szakmai versenyképességi jelentés, aminek nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát.
Ez azt nézi, hogy a nemzetközi tudományos és szakmai megegyezés szerint értelmezett versenyképessége hogyan alakul egy országnak. Ebbe beleszámítanak a bérek, foglalkoztatás alakulása, a külkereskedelem, a külföldi tőkebefektetések (FDI), az oktatás, az egészségügy és még folytathatnám.
Az is idetartozik, hogy a vállalatok tevékenységét hogyan, miképpen segítették, vagy korlátozták különböző tényezők. Egy ideje pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberi erőforrás, de ide tartozik az innováció, és ma már a természeti fenntarthatóság, valamint az, hogy mi a helyzet a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a szegénységgel – tehát a társadalmi fejlődéssel. Nem a GDP és a növekedés érdekel bennünket, hanem hogy nemzetközi adatokkal is összehasonlítgassuk ezeken a területeken az eredményeket és a mögöttük fellelhető különböző tevékenységeket.
Magyarországon nincs ilyen versenyképességi riport.