Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Magyarországról kerülhetett ki Ausztriába a száz éve lappangó Afrikai herceg portréja című Klimt-kép – a műtárgykereskedő cég eddigi narratívájával szemben –, amelyet a bécsi székhelyű Wienerroither & Kohlbacher Galéria által idén márciusban az egyik legtekintélyesebb műtárgyvásáron mutatott be. Két bizonyítékot is találtunk, hogy 2022-ben a mű Magyarországon lehetett: a Festményvizsgálati Laboratórium azonosította a művet, és egy galériának is felajánlották megvételre.
Lapunk következtetése szerint vajmi kevés az esélye annak, hogy egy osztrák tulajdonos egy Klimt-képpel Budapesten próbálkozzon.
A Der Standard osztrák napilap cikkünk nyomán most kiderítette, hogy a 15 millió eurós Klimt-festményt az Építési és Közlekedési Minisztérium engedte ki az országból mint különösebb örökségvédelmi értékkel nem rendelkezőt, mert súlyos mulasztást elkövetve nem ismerte fel azt.
Megkérdeztük a Lázár János vezette minisztériumtól, hogy adtak-e ki a Klimt-képre, vagy ahhoz hasonló, ismeretlen alkotó művére kiviteli engedélyt.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik.
